Önkormányzatok a klímaváltozás hatásainak kezeléséért

2018. március 3.

Kutatások szerint a klímaváltozás szempontjából hazánk Európa egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik. A rendelkezésre álló információ kevés vagy hiányos, a hazai önkormányzatok és döntéshozóik nincsenek kellőképpen informálva a klímaváltozás településüket, vagy akár hétköznapjaikat érintő káros hatásairól. Nemrég sikeresen zárult az a háromszor kétnapos klímastartégiai képzéssorozat, amelyen a téma iránt elhivatott polgármesterek, alpolgármesterek és környezetvédelemmel foglalkozó önkormányzati szakemberek vettek részt.

Sikeresen zárult az a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) által norvég-magyar együttműködéssel megvalósított, "Önkormányzati képzés norvég-magyar együttműködéssel a hatékony helyi válaszokért a klímaváltozás kihívásaira" című projekt, amelynek keretében háromszor kétnapos képzéssorozaton vettek részt előzetes felhívás alapján a környezetvédelem iránt elhivatott önkormányzatok vezetői, szakértői.  A 2017. december 12. és 2018. február 21. között, a budapesti TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban szervezett képzéseken a résztvevők a klímakérdésekre kerestek válaszokat, és megoldásokat annak érdekében, hogy a települések időben felkészülhessenek az éghajlatváltozás káros hatásaira. A képzési anyag a TÖOSZ szakmai partnere, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ által kidolgozott tananyagon és módszeren alapult, amely kiegészült norvég és magyar példákkal tekintettel arra, hogy a kapacitásépítés leghatékonyabb módja az egymástól való tanulás.

A képzés folyamán a résztvevők elsősorban saját településük problémáinak megoldására összpontosítottak, konkrét, településükre szabott intézkedéseket dolgoztak ki  a környezeti változásokra való felkészülés érdekében. A képzés során helyi, példamutató kezdeményezéseket is megismerhettek a résztvevők.

2016-ban az Energiaklub a TÖOSZ-szal partnerségben a Klímaválasz program keretében egy sikeres projektet valósított meg magyar önkormányzatoknak azzal a céllal, hogy időben felkészülhessenek a klímaváltozás településüket érintő káros hatásaira.

Ennek megfelelően az első alkalommal a résztvevők megtanulhatták az éghajlatváltozással kapcsolatos alapismereteket, tisztázták a főbb fogalmakat (kitettség, érzékenység, alkalmazkodási kapacitás, sérülékenység) Jó példaként megismerhették a Szekszárdon már évek óta jól működő Klímakör tevékenységét, amely rávilágított arra, hogy a sikeres klímaprogramok kulcsa, hogy az adott település lakói minél érzékenyebben legyenek az éghajlatváltozás problémáira. A Klímakör ezért számos olyan programot szervez a városban, amely a lakosság környezeti érzékenységét és tudatosságát erősíti.

A résztvevők az első képzésen két budapesti közteret is megvizsgáltak hőhullám és intenzív csapadék szempontjából és a tapasztalatokat kiscsoportos munka keretében osztották meg egymással, különböző intézkedési ötletek összegyűjtésével.

A második képzésen norvég partnerek is részt vettek, akik konkrét esettanulmányok segítségével mutatták be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiáját, a társadalmi bevonás szerepét és jelentőségét a stratégiák készítésébe. Larvik és Hå települések önkormányzatai a szélsőséges időjárás miatt kialakult árvíz helyzet kapcsán konkrét lépéseket dolgoztak ki, majd energiaügyi terveket is készítettek az elkövetkező évekre vonatkozóan.

Mint elmondták: Norvégiában nagyon nagy jelentősége és szerepe van az állampolgárok bevonásának a stratégiák készítésébe. Az önkormányzatok rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a szélsőséges időjárással, árvizekkel és egyéb lehetséges kockázati tényezőkkel kapcsolatban.

Kommunikációs készségek és eszközök területét is érintette a képzés, amelynek keretében a résztvevők konkrét gyakorlaton keresztül is kipróbálhatták magukat abban, hogy egy szélsőséges időjárással kapcsolatos éghajlati jelenséget (nagy vihar, hőségriadó, súlyos aszályhelyzet, nagy mennyiségű lezúduló esővíz, hóvihar) hogyan kell jól kommunikálni a lakossággal, milyen akció- és intézkedési terveket kell kidolgozni.

Az utolsó képzési napon a résztvevők szakértői iránymutatás mellett a saját településükre vonatkozó adaptációs akcióterven dolgoztak. A képzés eredményeként minden résztvevő a megszerzett ismeretek birtokában egy, a saját településére vonatkozó települési „mini stratégiát” dolgozott ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából, a résztvevők a képzés sikeres elvégzését igazoló oklevelet kaptak.