Önkormányzati műhelymunka norvég tapasztalatok alapján

2018. április 27.

2018. március 19 és 21 között a norvégiai Stavangerbe és Sandnesbe látogatott az öt település önkormányzati delegációja a Norvég Alap támogatásával, hogy ott a nemek közötti esélyegyenlőség, a munka és magánélet egyensúlya témáját tanulmányozzák, megismerkedjenek a norvég jólléti rendszer sajátosságaival, az e témában releváns helyi és országos szabályozásokkal és a különféle jó gyakorlatokkal. Útjuk során ellátogattak mindkét norvég település önkormányzatához, ahol a folyamatban levő önkormányzati reformról, esélyegyenlőségi intézkedésekről, ifjúságpolitikáról, stratégiai tervezésről, közösségi részvételi technikákról volt szó.  A szakmai programokat a TÖOSZ és a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) szervezte.

A látogatások interaktív jellege lehetővé tette, hogy részleteikben megismerjék azokat a kihívásokat és sikereket, amiket norvég kollégáik a nemek közötti esélyegyenlőség és az esélyegyenlőség területén általában megtapasztalnak. Ezek között vannak a nők és férfiak fizetésében megmutatkozó különbségek a férfiak javára, a nők alulreprezentáltsága a közéletben, a férfiak alulreprezentáltsága a szociális, egészségügyi területen, a segítő szakmákban.

Norvégiában számos jó gyakorlat létezik a problémák megoldására, amik a tanulmányút során bemutatásra kerültek. Ezek között kiemelnénk például a munkanélküli férfiak egészségügyi szakápolói képzését, vagy hasznos kezdeményezés a műszaki területen megvalósuló képzések népszerűsítése a lányok/ nők számára; a közterek, közintézmények közösen megfogalmazott kritériumok alapján történő helyi akadálymentesítése; a teljes-munkaidőre való törekvés a közigazgatásban; olyan összetett önkormányzati nyelvi és kapacitás-építő képzések, amik lehetővé teszik a bevándorlók integrációját, emellett olyan képességfejlesztő vezetői tréningek, amik lehetővé teszik a nők vezetői pozícióban való elhelyezkedését.

A tanultak alapján a résztvevő önkormányzatok a sajtótájékoztatót követő workshop keretében koncepciót dolgoztak ki településükre vonatkozóan az esélyegyenlőség témájában. A workshop interaktív munkamódszere lehetővé tette, hogy a projekt keretében megrendezett norvég tanulmányút tapasztalatai az önkormányzatok saját céljai mellett hasznosulhassanak.

A tanulmányút résztvevői közül elsőként Beke Imre, Nádudvar polgármestere összegezte tapasztalatait. Elmondta: egyszerre van Nádudvaron munkaerőhiány és munkanélküliség. Hozzátette: jó lehetőség volt megnézni Norvégiában, hogy hogyan oldja meg egy gazdag ország a problémáit az esélyegyenlőség terén.

Nádudvar önkormányzata számára az alábbi tapasztalatokat hozta a tanulmányút:

• A nők esélyei terén a továbbiakban is kiemelt cél, hogy az önkormányzat a legtöbb értékteremtő közmunka program folytatása, amelynek révén az integráció is erősíthető.
• Jelentős munka kell a nemzetiség megszólítására és bevonásába a köznevelés, közegészségügy terén.
• Az egészségmegőrzés, megelőzés, helyes táplálkozás terén jelentős elmaradás tapasztalható. Ezen főleg a gyerekek bevonásával igyekszünk változtatni, mert a tapasztalataink szerint az ő hatásukra könnyebben sajátítják el az új szokásokat a felmenőik.
• A fiatalok számára az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten megtalálni azokat a közösség építő és fejlesztő lehetőségeket, amelyek révén a település népességmegtartó ereje nő.
• Az egészségügyi alapellátás tovább fejlesztése az elérhető szolgáltatások szélesítése.
• A közösségteremtő értékek megerősítése.
• A nők munkavállalásának esélyeit növelendő az önkormányzat a bölcsődei ellátás fejlesztése érdekében idén indított egy mini bölcsődét, ami a meglevő bölcsőde mellett igyekszik a megnövekedett igények kielégítésére. A tapasztalatok alapján nyitottak vagyunk a további kvalitatív és kvantitív fejlesztésekre.
• Számunkra a tanulmányút egyik nagy tanulsága az értő türelem gyakorlati alkalmazása

Pölöskei József, Réde polgármestere elmondta: a település a Bakony kapuja, mintegy 1500 lakossal. Önálló iskolájuk, óvodájuk, háziorvos, fogászat is van. Kiemelte: a fogászati ellátás ingyenes, egyedülálló módon az önkormányzat finanszírozza. Könyvtár, civil szervezetek: mazsorett, néptánc, idősek klubja, hagyományőrzők, lovas klub, polgárőrök, tűzoltó egyesület is van Rédén. Tavaly a tűzoltók önálló beavatkozók lettek. Van egy bútorüzem és egy kerti magokat gyártó cég a településen. Beszámolt arról is: a 15 fő közfoglalkoztatott között 3 urat és 12 hölgyet találunk, akik szociális jellegű foglalkoztatásban vesznek részt, kevésbé klasszikus közfoglalkoztatásban.

A norvég tapasztalatokra hivatkozva a polgármester elmondta, hogy az ott látott Egészséges Élet Központ példájából az ragadta meg, hogy mennyire fontos az önkéntes döntés: jöjjenek rá, hogy egészségtelen az életmód. Az önkormányzati rendszerük hasonló, az alapfokú oktatás fenntartásának kivételével – tette hozzá.

Juhász Jenő alpolgármester Balástyáról elmondta, hogy településük Szegedtől 25 km-re fekszik. 3500 fő lakossal és dominál a mezőgazdasági tevékenység. Az újburgonya hazája, ez a húzó-ágazat. Ez nem gépesíthető, kézimunka igényes. Munkaerőhiány alakult ki, majd Romániából érkeztek áttelepülők. Mint mondta, ez a bevándorlás most visszaszorult. Kiemelte az ifjúság kérdését. Elmondta: a fiatalokat tartós programokkal, munkahelyteremtéssel lehet helyben tartani. Településük az M5 autópályáról 2 lehajtóval bír, ezért nagyon kedvező a helyzetük logisztikai szempontból. Zöldség gyümölcs csomagoló üzem is működik a településen. Vendéglátóhely is működik Balástyán az autópálya mellett, török tulajdonossal, helyi munkaerőkkel. Olyan programot szeretnének indítani, amit a norvég tanulmányúton láttak: tartalmas ifjúsági szabadidős programot. Régebben volt ifjúsági klub, mai napig tartó barátságok alakultak ott ki. Ezek a fiatalok azóta lokálpatriótákká váltak. Az elején vonzó programot szeretnének kialakítani, majd biztosítani a folytatás lehetőségét. Remélik, hogy minőségi bevándorlókat is szereznek a környékről – mondta az alpolgármester.

Dr. Schottner Norbert, Lőrinci jegyzője elmondta, hogy Heves megyében, Pest megye mellett található a 7 km hosszú település, 5553 fő lakossal.A Norvégiában látott „Férfiakat a szociális ágazatba” program mintájára a jegyző országos, kormányzati program indítását javasolja. „Legjobban a családokkal kapcsolatos tapasztalatok tetszettek legjobban” - vélte Lőrinci jegyzője. A bölcsődei ellátás fejlesztésére nagy szükség lenne itthon is. Lőrinciben kihasználatlan ez a szolgáltatás. A magyar férfiaknak is üdvözlendő volna a szülési szabadság biztosítása - mondta Norvégiában ez 10 hét a férfiaknak, szemben a nálunk adott pár napos lehetőséggel – tette hozzá.

Kiemelte: érdekes volt a stavangeri ifjúsági program is: ajánlatos volna az önkéntesség terjesztése. A magyar 1,6 helyett 1,9 az egy főre jutó gyermekek száma Norvégiában. A részmunkaidős foglakoztatás bevezetése is fontos előrelépés lehet, amit egy önkormányzat a munka szervezésével biztosíthatna a munkavállalói számára.

Horváth Erika projektmenedzser, Bácsalmás képviseletében elmondta, hogy Bácsalmás a "Felsőbácska kapuja”, ami azt jelenti, hogy Bácsalmás város a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található, a régió 53 városa közül a 33. legnagyobb lakónépességű. Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A város az ország egyik leghátrányosabb helyzetű járásának központja. A város közvetlen vonzáskörzetét a járás további 9 települése jelenti: Bácsbokod, Bácsborsód, Katymár, Madaras, Kunbaja, Csikéria, Bácsszőlős, Tataháza, Mátételke.Bácsalmás város legfőbb célkitűzése értékeinek őrzése, valamint értékeinek bemutatása lakosainak és látogatóinak.

A workshop Tóth Attiláné dr. előadásával folytatódott, aki „Nők és férfiak ma és a jövőben” címmel tartotta meg előadását. A jövőkutatók sokat foglalkoznak a múlttal. Nem furcsa, hogy történelmi szemlélettel bírnak, hiszen a múltból lehet a jövő eseményeire következtetni. Régen történtek azok az események, amik a mai napig hatnak. A felsőoktatásban az elmúlt 15 évben növekedett a nők aránya. Ennek súlyos következményei lesznek: egyre kevesebb férfi vezető lesz. A társadalomban előbb utóbb több lesz a női vezető, mint férfi. Ne forduljon elő, hogy a jelentkezésnél 10% férfi van, a végzettek körében pedig 0. Nemcsak az a baj, hogy nem tanulnak a férfiak, hanem az is, hogy nem vigyáznak az egészségükre. Így a rövid előadást összegezve elmondta, hogy társadalmunk jövője függ attól, mennyire sikerül változtatni a szemléleteken.

A workshop közös Világkávéház típusú tervezéssel zárult, ahol csoportokban dolgoztak együtt a települések képviselői arról ötletelve, milyen konkrét intézkedéseket eszközölhetnének most, amikor ebben az évben amúgy is felül kell vizsgálni meglevő Helyi Esélyegyenlőségi Programjaikat. 

A tanulmányút tapasztalatairól bővebben olvashat itt

Forrás: toosz.hu