Nyolc polgármester választás - töretlen bizalom
(1990-2020)
Írta és szerkesztette: Zongor Gábor
Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány
Budapest, 2021.
Szerkesztői előszó
Az 1990-ben alapított Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány (DHKFA) 2020-ban kezdeményezte, hogy összegyűjti és közzéteszi mindazon polgármesterek életútját és visszaemlékezését, akik a rendszerváltozás óta folyamatosan, azaz harminc esztendeje vezetik folyamatosan a településüket.
A 97 érintett polgármester közül 42 juttatta el életútjának és/vagy visszatekintésének leírását a DHKFA alapítványhoz. Az írások 2020 nyarán keletkeztek, így a szövegbeli egyes időbeli utalásoknál ezt a tényt szükséges figyelembe venni. Mivel a három évtizedet átfogó időkorlátot nem léphettük át, így a könyv nem tartalmazza azokat a fejlesztéseket, eseményeket, amelyek 2020. szeptember 30-át követően történtek.
Természetesen a nyolc választást nyert polgármesterekről szóló elektronikus kiadvány a témában korábban született könyvekhez hasonlóan arra törekszik, hogy valamennyi érintettről közöljön közérdekű információkat, illetve a lehető legtöbb polgármesteri visszatekintés publikus legyen.
A korábbi könyvekben megjelent visszaemlékezéseket az elemzés során használtam, illetve az interneten fellelhető információkat is beépítettem, a források megjelölésével. Néhány alkalommal az érintett polgármesterrel telefonon is pontosítottam a rendelkezésre álló információkat.
A széleskörű kutatómunka ellenére jó néhány polgármesterről semmilyen közérdekű információt sem sikerült találnom, így ez az összeállítás is hiányos. Úgy tűnik, hogy a teljességet csak a személyes megkeresésekkel és interjúkkal lehetne elérni, ami további kutatómunkát igényelne.
Tekintettel arra, hogy az 1990-es állapothoz képest időközben újabb települési önkormányzatok is létre jöttek, így azt is áttekintettem, hogy az önállóvá válást követően vannak-e olyan polgármesterek, akik a kezdetektől vezetik az adott közösséget. Az érintettek között vannak olyanok, akik az első ciklus idején történt önállóvá válás óta ugyancsak nyolc sikeres polgármester választást teljesítettek.
A könyvben szereplő valamennyi településről készített alapadatoknál egységesen a 2020. január 1-ei lakosság szám szerepel, amely több esetben is, kismértékben eltér a polgármesteri írásokban közöltektől.
Az alapadatoknál a polgármester nevénél a legutóbbi, 2019. október 13-ai helyi önkormányzati választáson szereplő jelölő szervezet nevét tüntettem fel. A párt, illetve civil szervezet által jelölt, valamint a városi polgármesterek esetében visszamenőlegesen áttekintettem és feldolgoztam az érintetteknél a jelölő szervezeteket.
Az 1990-es választási adatok nem érhetőek el a https://www.valasztas.hu/ hivatalos honlapon, így az első választás eredményeit a visszaemlékezésekből, illetve a korabeli dokumentumokból igyekeztem pótolni, míg az 1994 és 2019 közötti hét választás eredményei elektronikusan teljes körűen rendelkezésre állnak.
Ahol rendelkezésre áll ott feltüntettem az adatlapon a települési önkormányzat hivatalon honlapjának címét, illetve ennek hiányában amennyiben ilyen van, akkor a közös önkormányzati hivatal honlapját, vagy a településről információt közlő térségi web lapot.
A polgármesterekkel kapcsolatos információk ugyancsak 2020. szeptember 30-val kerültek lezárásra, így ezt az időpontot követően történtek már nem képezik részét az összeállításnak.
Bízom benne, hogy ezzel az elektronikus könyvvel további információkat sikerült közzétenni azokról a polgármesterekről, akik kiemelkedően hosszú ideig szolgálták településüket.
Veszprém, 2021. szeptember 30.
A szerkesztő
1. A polgármesterségről
A magyar önkormányzati rendszerben 1990-től egyértelműen a polgármester az a szereplő, akinek a személyisége, mentalitása, példamutatása és mindennapi tevékenysége meghatározó befolyással bír a helyi közösségre, a település életére, és fejlődésére. Magyarországon a legnagyobb legitimitású köztisztség, a polgármesterség. A személy és személyiség szerepe nem csupán a kistelepüléseken, de a nagyvárosokban és a fővárosban is érvényesül, még a főpolgármester esetében is jelentős befolyással bír a pártpolitikai szempontok mellett.
A polgármesteri tisztség betöltésének a feltételei meglehetősen szerények. Gyakorlatilag minden magyar választópolgár polgármesterré is választható, amennyiben indul a választáson és a szükséges támogató ajánló aláírást összegyűjti. A választás eredménye a település közösségén múlik, az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A megválasztott polgármester leteszi az esküt és onnantól kezdve ő a település első embere, egyben a község, vagy a város életéért az első számú felelős. A polgármesterré váláshoz nem szükséges iskolai végzettség, vezetői tapasztalat, csak a választók relatív többségének bizalma.
Természetesen az első alkalommal megválasztott településvezető még nem lehet birtokában mindannak a tudásnak és tapasztalanak, ami szükséges ahhoz, hogy valakit sikeres polgármesternek tekinthessünk. Polgármester képző nincsen, bár voltak, vannak képzések, továbbképzések, amelyek segítik elsajátítani a településvezetést. A sikeres és eredményes polgármester folyamatosan tanul, képezi magát, ha nem is a klasszikus képzési rendszerben, hanem a mindennapok során.
Hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres polgármester legyen, ehhez ez a könyv nem nyújt általánosítható receptet, viszont talán segíti az olvasót az eligazodásban és arra ösztönzi a közélet iránt fogékonyakat, hogy alkalmasint kísérletet tegyenek egy település vezetésére és felvirágoztatására.
1.1. A választás módja
Az első szabad önkormányzati választáson, 1990. szeptember 30-án a 10 ezer lakosnál nem népesebb településeken közvetlenül választottak a polgárok településvezetőt. A nagyobb lakosságszámú, jellemzően városi jogállású településeken az eltérő választási szisztémának köszönhetően is, megjelentek a politikai pártok jelöltjei, aminek következtében a képviselő testületekben politikai frakciók alakultak. A stabil működés érdekében a jogalkotó úgy döntött, hogy a polgármestert a képviselő testület választja meg, akár a tagjai köréből, akár külső személyt. Így a testületben létrejövő jelentős többségi koalíció döntött a polgármester személyéről.
A szabályozás következtében a település vezetését átadó tanácselnököknek a városokban nem nagyon volt esélyük a munka tovább folytatására. Az ismert kivételek közé tartozik Balsay István, aki 1985-ben előbb Székesfehérvár nagyváros tanácselnök helyettesi tisztségét töltötte be, majd 1987-ben pártonkívüliként tanácselnökké választotta a testület. Az 1990-es önkormányzati választásokon egyéni körzetben szerzett mandátumot függetlenként, FIDESZ támogatással. A képviselő testület négy jelölt közül az első fordulóban a FIDESZ javaslatára választotta meg Balsay Istvánt polgármesterré. Csak az első ciklusban volt polgármester, ezt követően országgyűlési képviselőként, államtitkárként, majd a Fejér megyei önkormányzatnál tevékenykedett. 1
A másik, városi tanácselnökből a képviselő testület által választott polgármester dr. Sütő László, aki immáron több mint három évtizede vezeti Marcali városát, így részét képezi a 97 továbbiakban bemutatott és visszaemlékező településvezetőnek. Dr. Sütő László nem indult az 1990-es önkormányzati választáson, viszont a polgármestert választó képviselő testületi ülést megelőzően tartott lakossági fórumon mindegyik párt őt tartotta alkalmasnak a tisztségre, végül egy szavazat híján egységesen választották meg polgármesternek.
A közvetlen választás lehetősége miatt nagyon sok kisebb településen ettől eltérően a volt tanácselnökből, vagy elöljáróból lettek az első polgármesterek. Ez is jelezte, hogy bár nem demokratikus társadalompolitikai környezetben működött a tanácsrendszer, de azok a személyek, akik számára a településük lakosságának érdekképviselete volt a meghatározó, azok elnyerték a közösség bizalmát az új rendszerben való folytatásra. Ugyanez érvényesült a közös tanácsok úgynevezett társközségeiben 1985-ben megválasztott elöljárókra, hiszen az aktív települési képviselők igyekeztek az önállóság alapjait lerakni és kiharcolni. Országos adat nincsen arra vonatkozóan, hogy hány tanácselnökből, illetve elöljáróból lett polgármester 1990-ben. E tekintetben a Veszprém megyei adatokkal tudok csak szolgálni. A megyében a 76 tanácselnökből 41-et választottak meg polgármesternek, míg a társközségek 15%-ban a korábbi elöljáró lett az első polgármester.2
Az első szabad önkormányzati választás Magyarországon kétfordulós volt (1990. szeptember 30; illetve október 14.), amelynek összesített eredményéről3, valamint az önkormányzás kezdeti lépéseiről olvashatunk a „Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi igazgatásban (1989-1994)” című összegző kötetben.
Az 1994. december 11-ei önkormányzati választásokon már valamennyi településen, lakosságszámtól függetlenül közvetlenül választották meg a polgármestereket. Ennek következtében esetenként előfordult, hogy a testület többsége és a polgármester eltérő politikai táborhoz tartozott, de ekkor már túlvoltunk egy megalapozó cikluson.
1.2. A polgármesterség formái
A polgármesteri tisztséget közszolgálati munkaviszonyban, azaz főállásban, vagy társadalmi megbízatásban lehet ellátni. A szabályozás e tekintetben csupán néhányszor változott. Az első ciklusban, 1990-94 között az 5 ezer fő feletti lakosságszámú településeken volt kötelező főállásban ellátni a feladatot. 1994-től húsz esztendőn keresztül a kötelező főállás lakosság határa 3 ezer főre csökkent. A szabályozás lényege, hogy a viszonylag nagyobb lakosságszámú településeken nem lehetett a polgármesterséget társadalmi megbízatásban ellátni, viszont a kis létszámú településeken is lehetett a tisztséget főállásként gyakorolni. A 2014-es önkormányzati választások napjától már a lakosság számától függetlenül lehet valaki társadalmi megbízatású polgármester. A lényeg, hogy a polgármester jelöltnek az induláskor kell bejelentenie, hogy milyen jogállásban kívánja ellátni a feladatot. Egyszer egy ciklusban a jogállás a polgármester kezdeményezésre változtatható.
A magyar önkormányzati rendszerben a polgármester szerepe és feladatköre sok tekintetben szélesebb, mint a Nyugat-európai kollégáiké, így nem véletlen, hogy a kisebb lakosságú településeken is sok helyen főállású polgármesterrel találkozunk.
1.3. A polgármesteri javadalmazás
Az első ciklusban, 1990-94 között a miniszteri illetményhez igazodva a település lakosságszámának figyelembevételével és tól-ig határok között a képviselő testület határozta meg a polgármester fizetését, mind a főállás, mind a tiszteletdíj tekintetében. 1994-től húsz éven keresztül ez a szabály érvényesült azzal az eltéréssel, nem a miniszter javadalmazása, hanem a mindenkori a köztisztviselői illetményalap volt a számítás alapja. Ennek a szabályozásnak köszönhetően az önkormányzati hivatal apparátusának bére és a választott önkormányzati szereplők javadalmazása együtt mozgott, sőt amíg lehetősége volt eltéríteni a testületnek az illetményalapot felfelé, addig az önkormányzat saját pénzügyi lehetőségeit is figyelembe tudták venni a bérek megállapításánál.
A polgármesterek díjazása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a 2014-es választások napjával jelentősen megváltozott. Az új szabályozás a helyettes államtitkári javadalmazást vette alapul és településnagyság szerint százalékosan, konkrétan meghatározta a főállású polgármester bérét. A társadalmi megbízatású polgármester az adott kategóriában a főállású polgármesteri juttatás felét kapja. A kistelepülések esetében megalázóan alacsony juttatást nyújtó 20 százalékról 2017-ben 30%-ra történt az emelés.
Talán a javadalmazás rövid bemutatása is jól jelzi, hogy a településvezető anyagi elismerése és az elvégzendő, illetve az elvégzett munka között nincsen összefüggés. Egy számít csupán, a lakosság létszáma. A bérezés nem veszi figyelembe sem a településen helyben nyújtott szolgáltatásokat, a fenntartott intézményeket, a térségben elfoglalt helyét, közigazgatási területének nagyságát, vagy jellegét (turisztikailag kiemelt jelentőségű, határ-menti, nemzetiségi), a polgármester hozzáértését, vagy éppen a betöltött ciklusok számát.
Bár a javadalmazás elsődlegesen a főállású polgármesterek esetében egzisztenciális kérdés, mégsem volt akadálya annak, hogy akik hivatásnak tekintik a településvezetést ciklusról ciklusra folytassák a munkát.
1.4. A kistelepülési polgármester
A kistelepülési polgármesterség jellemzője jelentős mértékben függ attól, hogy a szereplő társadalmi megbízatásban, vagy főállásban látja el a feladatát.
A társadalmi megbízatású polgármesterek egy része nyugdíjas, aki így idejét és energiáját a települése javára tudja fordítani és az anyagi értelemben vett egzisztencia kevésbé fontos, mint a fiatalabbak számára. A főállásban vállalkozóként tevékenykedő polgármesternél viszont már felmerülhetnek egzisztenciális kérdések azáltal, hogy hogyan osztja be idejét és miképpen tudja megteremteni az egyensúlyt a polgármesterségre, illetve a vállalkozásra fordított idő között. Az alkalmazottként, vagy egyéb munkavállalóként dolgozó polgármester esete még nehezebb, hiszen a főállású munkaidejével nem rendelkezik szabadon. Különösen a munkavállaló kistelepülési polgármesterek számára különösen nehéz, hogy munkaidőben olyan programon vegyenek részt, ami nem elengedhetetlenül fontos, így ezek a polgármesterek gyakorta esnek el olyan információktól, amelyek amúgy fontosak lennének a településük számára is.
Nem véletlen, hogy amennyiben a főállásban elért kereset és a foglalkoztatási jogviszonyért járó polgármesteri javadalmazás között nincs elviselhetetlen különbség és a családi kassza lehetővé teszi, akkor a polgármester igyekszik a feladatát főállásban ellátni a testülettel egyetértésben.
A főállású, vagyis foglalkoztatási jogviszonyban lévő polgármester tevékenységében is van eltérés, hogy a közös önkormányzati hivatal székhely településén, vagy kapcsolódó településen látja-e el szolgálatát. Ugyancsak más az intézmény nélküli településen a polgármesteri szerep, mint intézménnyel, intézményekkel rendelkező településen. Amennyiben van közvetlen hivatali, vagy intézményi háttere a polgármesternek, akkor a sokrétű, mindenes szerepből át tud adni a köztisztviselőknek, vagy közalkalmazottaknak. Ezzel szemben még kirendeltséggel sem rendelkező kisközségekben a polgármester a szó szoros értelmében mindenes. Ezeken a településeken a polgármester a menedzser, a pályázatíró és lebonyolító, a lelki tanácsadó, a szociális munkás és a békebíró. Különös szerep a közfoglalkoztatottak munkáltatása, amely ugyancsak jellemzően a kistelepülési polgármesterekre hárul, így nem véletlen, hogy gyakran tekintik magukat „TSZ elnöknek”.
1.5. A városi polgármester
A városi polgármester számára jellemzően sokféle intézményi háttér áll rendelkezésére a sokrétű feladata ellátásának megvalósításához. Az intézmények köréből kiemelkedik az önkormányzati (polgármesteri) hivatal. Fontos, hogy a polgármester miképpen gyakorolja a hivatalt irányító szerepét, valamint hogyan vonja be az intézményeket az önkormányzást segítő munkába, miközben ügyel az intézményi autonómia fennmaradására.
A városi polgármester jellemzően ellátja a szóvivői szerepet és a sajtóval intenzív kapcsolatokat ápol. A város vezetője elkerülhetetlenül politikai szereplő. E tekintetben különösen fontos, hogy politikai elkötelezettsége ellenére képes legyen a település közösségének érdekét előtérbe helyezni a pártpolitikával szemben.
1.6. Közös jellemzők a polgármesterségben
A nagyon sokrétű polgármesteri szerep közül jó néhány független a település méretétől és lehetőségeitől, adottságaitól. Valamennyi polgármester egyik meghatározó feladata a stratégia meghatározása és megvalósításának figyelemmel kísérése, koordinálása és ellenőrzése.
A polgármester a képviselő testület elnöke, előkészíti a testületi döntéseket, összehívja és vezeti az ülést, képviseli az önkormányzatot, irányítja az önkormányzat hivatalát, nyomon követi a testületi döntések végrehajtását, gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében és intézmények léte esetében egyéb munkáltatói jogokat gyakorolhat. Kiemelten fontos, hogy milyen kapcsolatot ápol a polgármester a hivatalt vezető jegyzővel, illetve milyen munkamegosztást alakít ki az alpolgármesterrel, alpolgármesterekkel. A polgármesteri pozíció erősödését szolgálta, hogy a második ciklustól már alpolgármestert a képviselő testület csak a polgármester által javasoltak közül választhatott, így egyértelművé vált a két választott vezető viszonya. Ugyancsak a polgármester vezető szerepét emeli, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy a testület döntése az önkormányzat érdekeit sérti, akkor lehetősége van a kérdés ismételt tárgyalásának kezdeményezésére.
Érdekképviseleti szerepéből adódóan érdekkijáró funkciót is betölt, vagyis igyekszik a település számára megszerezni mindazt, ami lehetséges, néha még azt is, amit nem lehet. Ennek következtében a polgármesternek kiváló kapcsolatteremtő képességgel kell rendelkezni. Az idő múlásával nyilvánvalóan a létrehozott kapcsolati háló egyre szövevényesebb, sokoldalúbb és eredményesebben működtethető. Ugyanakkor a kijárás nem járhat együtt a személyiség autonómiájának elvesztésével, az egyoldalú igazodással. A sikeres polgármester politikai elkötelezettségétől függetlenül nyitott a vele nem azonos ideológiát vallókkal szemben is akár a saját településen, akár egyéb kapcsolatrendszerében egyaránt.
A polgármester mindenért felelős, ami a településén történik, függetlenül attól, hogy van tényleges hatásköre az adott ügyben az önkormányzatnak, vagy nincsen. Amennyiben nincsen, akkor, mint érdekképviselőnek kell fellépnie.
A polgármester a település arca. A siker első lépése, amikor az arc alapján már be lehet azonosítani a települést. A polgármester, amikor képviseli a települést, egyben meg is jeleníti azt.
A polgármesterség szakma, életforma és hivatás egyben. A szakmai tartalom tanulható, elsajátítható, viszont az életforma kialakításánál fontos, hogy a saját családja ne váljék áldozatává a hivatásnak. Az viszont egyértelmű, hogy csak a hivatásszerűen gyakorolt polgármesterség eredményezi a sikert és a település életminőségének javulását. Ez az a hivatás, amelyet nem csak főállásban, hanem társadalmi megbízatásban is lehet teljes odaadással végezni.
A polgármester függetlenül a települése méretétől, mint közszereplő gyakorta az események rendezője és főszereplője egyaránt. Nyilvánvaló, hogy az előadott „darab” minősége, színvonala már függ az adott önkormányzat lehetőségeitől, viszont a polgármester soha sem nélkülözhető az előadásból.
1.7. A polgármester és a nagypolitika
A települési érdekek képviseletének, megjelenítésének és az érdekkijárásnak terepe a nagypolitika. 1994 és 2014 közötti húsz esztendőben az országgyűlési képviselői és polgármesteri szerep nem volt összeférhetetlen. Ez alatt az időszak alatt, ciklusról ciklusra nőtt a kettős képviseletet ellátó parlamenti képviselők száma és aránya. Amennyiben csak a polgármester országgyűlési képviselőket vizsgáljuk, megállapítható, hogy a 2010-14 közötti időszakban már minden ötödik országgyűlési képviselő egyidejűleg aktív polgármester is volt. Természetesen eltérő volt az érintettség attól függően, hogy milyen önkormányzati típust vizsgáltunk. Ebben a jelzett, utolsó ciklusban a megyei jogú városi polgármesterek 70%-a, míg a fővárosi kerületek 65%-a volt érintett. Az elmúlt évtizedek lehetőségének köszönhető, hogy a 199 országgyűlési képviselő legalább kétharmada valamilyen önkormányzati választott szerepet töltött be a korábbi időszakban.
Természetesen egészen más a mozgástere egy polgármesternek, ha egyben országgyűlési képviselői is, mint jelenleg, amikor a kettős szerep egyidejű ellátása már nem lehetséges.
A megyei közgyűlési tagság ugyancsak nyújt és nyújtott politikai mozgásteret a polgármesterek számára. E tekintetben a megyegyűlési tagok számának csökkentése, valamint a választás módjának változása következtében a polgármesterek részvételének aránya a kezdetekhez képest jelentősen csökkent, de még így is, elsődlegesen a városvezetők részvételével találkozhatunk az egyes megyegyűlésekben eltérő arányokban.
A sikeres polgármesterség lehet előszobája az országos nagypolitikai, akár kormányzati szerepvállalásnak. E tekintetben a múltban és a jelenben is találunk ismert példákat. Sőt a szerepek halmozása sem volt idegen egyes polgármesterektől, mint például, amikor Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere, nem csupán országgyűlési képviselő volt, hanem a vezető kormánypárt, a FIDESZ frakcióvezetője. Ugyanezt a funkció halmozást követte egy időben a jelenlegi frakcióvezető, Kocsis Máté.
1.8. Mitől sikeres egy polgármester?
Természetesen nem lehet egyértelmű választ adni erre a kérdésre és főleg nincs általánosítható recept a sikeres polgármesterséghez. A visszaemlékezések sokaságát olvasva, a polgármesterekkel való beszélgetéseket hallgatva megítélésem szerint a siker legfőbb eleme, hogy mennyiben képes a polgármester a településén élőket közösséggé szervezni és a közösség szerepét miképpen tudja tovább fejleszteni figyelemmel a változó világra és környezetre.
Nyilvánvalóan minden település más és más. Fontos, hogy a településvezető tisztában legyen az adott község, város múltjával és jelenlegi helyzetével, az ott élők jellemzőivel, az adottságokkal és a lehetőségekkel. Más a siker alapja egy alapvetően elöregedő kistelepülésen és megint más egy lakosságszámában folyamatosan növekvő, újabb és újabb betelepülőket fogadó, ezáltal fiatalodó településen.
Bár a kistelepüléseken a polgármester név szerint ismeri a lakókat, sőt a felmenőket és a gyerekeket is, még itt is fontos, hogy működjenek a civil szerveződések, összefogások és az általuk szervezett események. A helyi identitás erősítése és fenntartása az összekötő elem a helyi közösség életében. Ebből a szempontból az egyházakkal való kapcsolat és a helyi hitélet támogatása is erőteljesen jelen van a sikeres polgármesteri tevékenységben.
Fontosnak tartom a siker szempontjából, hogy az önkormányzat a lehetőségeihez képes fenntartható módon működjön, ez vonatkozik a település gazdálkodására és a környezeti állapotok védelmére egyaránt.
A sikeres polgármester mindig együttműködésben látja el a feladatát. Ez még az autokratikus adottságú településvezetőkre is igaz, bár részükről az együttműködés gyakorta nem a döntéshozatalban, hanem annak végrehajtásában ölt testet. Úgy vélem, hogy a sikeres polgármester széles kapcsolati hálót épít és folyamatosan bővíti az együttműködésben résztvevők körét és minőségét.
A nyitottság és átláthatóság ugyancsak feltétele annak, hogy egy településvezető eredményesen tudjon a közösség élén állni és a polgárok részéről a bizalom töretlen legyen.
Bár gyakran érzékelhető, hogy a polgármester mintha magányos harcos lenne, ezért is fontos, hogy a családi háttere támogató legyen. A támogató háttér adott esetben az ésszerű és célszerű belső kritikát is jelenti, amely révén egyes lépések újra gondolandókká válhatnak.
Végső soron a siker alapja, hogy a polgármester szeresse a települését, hivatása legyen a településvezetés és mindezt megfelelő gyakorlati felkészültséggel, folyamatos „tanulással” végezze.
A sikeres polgármester megfelelő empátiával rendelkezik, képes a településen élőkkel bármikor és bármely helyzetben szót érteni, beszélgetni. Ugyanakkor a választópolgárok többségének bizalmát élvezve élére áll a közösségi programoknak és a mindennapokban is vezető szerepet tölt be.
A következőkben a választópolgárok töretlen bizalma által ciklusról ciklusra megerősített, így garantáltan sikeres polgármesterekről és polgármesterektől olvashatnak.
2. Harminc éve polgármesterek
A harminc éve polgármesteri tisztséget betöltők száma a Belügyminisztérium közlése4 szerint 97 fő volt Magyarországon, 2020-ban. Az érintett településvezetőkről szóló összeállítás döntő mértékben egyrészt a DHKFA alapítvány felkérésére írt és jelen kiadványban közölt visszaemlékezéseken, másrészt a TÖOSZ 255, illetve 30 éves6 jubileumi kiadványain alapul.
Sajnos 29 polgármester nem küldött magáról és tapasztalatairól a felkérések ellenére írást. Tizenöt településvezetőről az interneten sikerült olyan közléseket találni, amelyeket a források feltüntetésével felhasználhattam az elemzésemben. Ugyanakkor van 14 polgármester7, akinek a személyéről a település vezetésével összefüggésben semmilyen publikus információ nem áll rendelkezésre.
A választásokkal kapcsolatos adatok forrása a Nemzeti Választási Iroda honlapja, a https://www.valasztas.hu/.
2.1.Az életkor és a nem
Harminc esztendő minden ember aktív életében jelentős idő, különösen igaz ez, ha valaki hivatásszerűen gyakorolja a település vezetést és választásról választásra megméretteti magát a helyi közösség előtt. Sajnálatos módon a 2019-ben, nyolcadik alkalommal is megválasztott polgármesterek közül ketten, a kisdéri dr. Ács Imre8 és az illocskai Juhos József9 már elhunyt.
A 97 érintettből összesen 58 polgármester kora publikus. Közülük a legidősebb Pásztor Béla (Veresegyház), aki 1938-ban született. Hatan az 1940-es években születtek, míg a 39-en, így arányában a legtöbben (67%) az 50-es évek szülöttei. A 60-as években 12-en születtek (20%). A legfiatalabb Grátz Erika, Nagypall polgármestere, aki 1965-ös születésű. A funkcióban lévők mintegy fele már nyugdíjra jogosult és jellemzően a kisebb településeken nyugdíj mellett társadalmi megbízatásban gyakorolják a polgármesterséget.
A nemek arányát tekintve 87 fővel a férfiak uralják a harminc éve funkcióban lévők körét. Mindössze 10 hölgy vezeti legalább 30 éve a települését. Arányát tekintve ez fele a 2019-es önkormányzati választáson kialakult helyzetnek, amely eredményeként 20% női polgármester10.
2.2. Tanácselnökök, elöljárók és közigazgatási szakemberek
Tanácselnökök
Az 1990. szeptember 30-ai első önkormányzati választáson a 10 ezer lakos alatti településeken, több helyen is indultak a polgármesteri tisztségért a korábbi tanácselnökök. A 30 éves polgármesteri körben 18 olyat találunk, aki hosszabb rövidebb ideig korábban is a település vezetője volt. Ezek közül a leghosszabb tanácselnöki időt Pásztor Béla töltötte be Veresegyházon, aki 1965-től vezeti a települést. Őt Bardi Béla László követi, aki Gyulaházán 1979-1990 között volt tanácselnök. A tanácselnökből lett polgármesterek túlnyomó többségét viszont 1985-ös választásokat követően választotta meg a tanácstestület a település vezetőjének. Mint ismert a rendszerváltozást megelőzően, 1985-ben Magyarországon kötelező kettős jelöléses választás volt, aminek a révén az egypárti rendszerben már megjelenhettek a rendszer belső kritikusai is és többnyire őket választotta meg a helyi közösség. Öten 1989-től voltak, míg ketten11 az utolsó néhány hónapban, 1990-ben lettek csupán tanácselnökök.
Íme a tanácselnökből lett polgármesterek névsora, zárójelben a település neve és a megválasztásuk kezdő éve: Aller Imre (Kóny -1990), Bajusz Istvánné (Nagyhegyes -1987), Baráth László (Girincs -1985), Bardi Béla László (Gyulaháza -1979), Fekete Jánosné (Sály -1983), Gulyás János (Borsodbóta -1986), Hadra József (Lánycsók -1988), Hoffman Pál (Tököl -1990), Lőrinczné Kiss Ilona (Somogyjád -1985), Molnár Tibor12 (Taktakenéz -1989), Moravcsik Ferenc (Ecseg -1989), Nagy György (Szomor -1989), Pálfi Mihályné 13(Dunatetétlen -1990), Pásztor Béla (Veresegyház -1965), Schrick István (Rácalmás -1989), Schunder Tibor (Baj -1985), Dr. Sütő László (Marcali -1989) és Vécsi István (Ricse -1989).
A felsorolásban a marcali dr. Sütő László az egyetlen, akit nem közvetlenül választottak meg polgármesternek, hanem a képviselő testület által, mivel a város lakossága meghaladta 10 ezer főt.
Elöljárók
Ugyancsak 1985-tól vált lehetővé a közös községi tanácsok esetében, hogy a társközségekben megválasztott tanácstagok közül a falu „vezetőjévé” elöljárót válasszanak. Az elöljárók jelentős része erjesztője volt a későbbi települési önállóságnak, így nem csoda, hogy 1990-ben sokan lettek közülük polgármesterek. A polgármesterré választásukat megelőzően elöljárói tisztséget hosszabb rövidebb ideig betöltők névsora a következő: Hódi Miklós (Őr), Horváth Margit (Patosfa), László Ervin (Nemeskocs), Molnár Sándor (Vásárosfalu), Szilvai Attila (Tomor) és Takács István József (Sajósenye).
A hat elöljárón túl ide sorolandó még Pálfi Mihályné is, aki Dunatetétlen községben előbb elöljáró, majd tanácselnök, végül polgármester lett.
Közigazgatási szakemberek
A közigazgatásban töltött hosszabb rövidebb idő után négyen lettek polgármesterek, köztük Győriné Dr. Czeglédi Márta Jászfényszarun, ahol 1982-től a nagyközségi közös tanács vb. titkára volt. Ugyancsak hivatali múlttal rendelkezik Kiss István (Apagy), Rácz Róbert (Börcs) és Révész Dezső (Nyírtét). Érdekesség, hogy 1990 előtt Kiss István és Révész Dezső egyaránt az apagyi tanácsi hivatalban dolgoztak, és szereztek igazgatási szakmai tapasztalatot.
2.3. Választások, eredmények
Nyolc egymást követő választáson való győzelem önmagában is jelentős teljesítmény. Hat olyan polgármester van - Bardi Béla László (Gyulaháza), Kónya László (Tikos), Kropp Károly (Szűr), Pál Zoltán (Kerkaszentkirály), Takács István József (Sajósenye) és Troszt József (Görcsönydoboka) - a nyolcvanhét között, aki 1994 és 2019 közötti 7 választás során egyedüli jelöltként győzött. A hat községből öt esetében a lakosság száma 500 lakos alatti, a legkisebb Tikos 142 fővel, míg az egyedüli nagyobb település Gyulaháza, ahol 1.956-en laknak.
A 2019. október 13-i választási eredményt14 külön vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy egyedüli jelöltként indult, vagyis 100 %-os eredményt ért el 47 polgármester (48%), míg 50%, illetve annál magasabb szavazati aránnyal győzött 44 településvezető, így csupán hatan vannak, akik a nyolcadik választásuk alkalmából a választópolgárok kisebbségének támogatásával őrizték meg a polgármesteri tisztséget. A legkisebb arányban Horváth Margit Patosfa polgármestere nyert, négy jelölt közül 34,93%-os szavazataránnyal.
Az ellenfél nélküli nyertes polgármesterek zöme községi, de van két városi polgármester is - Hárs József (Bóly) és Győriné Dr. Czeglédi Márta (Jászfényszaru) -, akikkel szemben nem volt ellenjelölt. Rajtuk kívül még hat városi polgármester van a 97 vizsgált településvezető között. Íme, a legutóbbi választási eredményeik: Dr. Gémesi György (Gödöllő 47,58%), dr. Sütő László (Marcali 50,39%), Hovánszki György (Nyírlugos 53,82%), Schrick István (Rácalmás 87,33%), Hoffman Pál (Tököl 49,19%) és Pásztor Béla (Veresegyház 75,53%).
Pártok, civilek, független jelöltek
Magyarországon jellemző, hogy a polgármesterek túlnyomó többsége függetlenként nyeri a választásokat.
A 2019. október 13-ai választáson a nyolcadik választási sikert elérő polgármesterek közül 82 (84%) független. Rajtuk kívül csupán 11 pártjelölt és 4 civil szervezet képviselője győzött.
A párt jelöltek közül nyolcan a kormánypárti FIDESZ-KDNP színeiben indultak és nyertek. A többségük kezdetben független volt. Hoffman Pál Tököl város polgármestere 1998-tól FIDESZ és szövetségesei képviseletében indult. 2010 óta FIDESZ-KDNP jelöltként nyert Annár István (Rábatöttös), Csák István (Terem), Hovánszki György (Nyírlugos város), Krakkó Adolf (Nagyhódos), Molnár Sándor (Vásárosfalu) polgármester. Csupán az utolsó két választás, vagyis 2014 óta volt FIDESZ-KDNP jelölt Mecseki János Kercseliget község polgármestere. Pintér Bertalan Nógrádsáp község polgármestere 1994-ben még KDNP jelöltként nyert, majd ezt követően már a FIDESZ és szövetségesei, köztük a kereszténydemokraták jelöltjeként győzött.
A két MSZP jelölt polgármester közül Bónis Imre János, Sámod község polgármestere 2006-tól volt pártjelölt, előtte független, viszont Vécsi István Ricse nagyközség tanácselnökből lett polgármestere mindig a szocialisták jelöltjeként nyert.
A pártjelöltek között találkozhatunk még Borsodbóta község tanácselnökből lett polgármesterével, Gulyás Jánossal, aki 1990 óta folyamatosan Munkáspárti jelöltként nyert.
A négy civil szervezet jelöltjeként nyertes polgármester közül dr. Gémesi György Gödöllő város polgármestere mindvégig a Gödöllői Lokálpatrióta Klub jelöltjeként indult, bár 1994-ben és 2006-ban a lokálpatrióták mellett a KDNP és az MDF pártok is szerepeltek a jelölő szervezetek között.
Dr. Sütő László Marcali város polgármestere 2010-től a Marcali az Otthonunk Egyesület (MOTTE) jelöltjeként nyerte az utóbbi három választást, míg előtte a szocialisták jelöltje volt, vagy egyedül (2006-ban), vagy az SZDSZ közös jelöltjeként (1994-ben és 2002-ben), illetve MSZP-Marcaliért Egyesület jelöltjeként (1998-ban).
Szabó Gellért Gáspár Szentkirály község polgármestere az utóbbi hét választást a Vágó János Gazdakör (VJG) jelöltjeként nyerte, egyedül 1990-ben indult párt, az MDF jelöltjeként.
Schrick István Rácalmás város polgármestere a település várossá nyilvánítása előtt a Rácalmási Faluvédő Egyesület jelöltjeként, majd 2010-től már a Városvédők színeiben nyert folyamatosan.
Az előzőekben részletezett városi polgármestereken túl érdemes kitérni a három független városi településvezetőre. Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere mindvégig függetlenként indult a választásokon. Győriné Dr. Czeglédi Márta Jászfényszaru város polgármestere 1998-tól független, előtte 1994-ben az SZDSZ-FKGP-MSZP-KDNP jelöltjeként győzedelmeskedett.
Hárs József Bóly város polgármestere kezdetben a Kulturális Egyesület jelöltjeként győzött, majd 2006-tól folyamatosan függetlenként szerepelt a szavazólapokon.
2.4. Egyéb közéleti funkciók
A polgármesterek a településvezetésén túlmenően gyakorta vállalnak egyéb közéleti tisztséget, szerepet. Így vannak, akik voltak országgyűlési képviselők, megyei közgyűlési tagok, önkormányzati érdekképviseleti vezetők, illetve nemzetközi szervezetek résztvevői.
Parlamenti képviselő polgármesterek
A legtöbb időt az Országgyűlésben dr. Gémesi György (Gödöllő) töltötte, aki 1998-2002, majd 2002-2006 között az MDF képviselője volt a polgármesterség mellett. A legutóbbi országgyűlési választáson is bekerült a Parlamentbe, az LMP listájáról, mint az Új Kezdet párt elnöke, de 2018. május 30-val lemondott mandátumáról.
Egy ciklusos parlamenti képviselő volt Vécsi István, Ricse polgármestere, aki 2006-2010 között az MSZP frakcióban ült, míg Hoffman Pál, Tököl polgármestere 2010-2014 között volt országgyűlési képviselő és a KDNP frakció tagja. A két választott tisztség összeférhetetlenségekor a polgármesteri tisztséget választotta.
Nagyon rövid ideig 1998. február 22 és június 17 között - volt országgyűlési képviselő Lassu István Lábod polgármestere az MSZP frakció tagjaként.
Megyei közgyűlési tag településvezetők
A nyolc választást nyert polgármesterek közül 13-an voltak megyei közgyűlési tagok hosszabb rövidebb ideig. A leghosszabb ideig, 20 évig dr. Sütő László (Marcali) 1990-2010-ig a Somogy megyei és Aller Imre (Kóny) 1994 és 2014 között a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés tagja volt.
Hat megyei közgyűlésben csupán egy érintett polgármestert találunk, így Baranya megyében dr. Ács Imre (Kisdér), Fejér megyében Schrick István (Rácalmás), Jász-Nagykun-Szolnok megyében Győriné Dr. Czeglédi Márta (Jászfényszaru), Nógrád megyében Verbói Gábor József (Nógrádmegyer), Pest megyében Pásztor Béla (Veresegyház) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Hovánszki György (Nyírlugos).
Két polgármester is tagja volt a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlésnek Aller Imre (Kóny), Babos Attila Imre (Dunaszeg) személyében. Ugyancsak két településvezető volt egyben megyegyűlési tag is Vas megyében Nagy István (Pácsony) és Patyi Elemér (Bögöte).
A Somogy megyei közgyűlésben három olyan polgármestert is találunk, aki az elmúlt 30 esztendő alatt valamennyi ideig egyben megyegyűlési tag is volt, így Lassu István (Lábod), Lőrinczné Kiss Ilona (Somogyjád) és a korábban már említett dr. Sütő László (Marcali).
Önkormányzati szövetségi vezetők
A jelenleg működő nyolc országos önkormányzati szövetség elnökei között a vizsgált polgármesteri körből hármat találunk. Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke 1991-től, jelenleg is. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség (MFSZ) alelnöke (1998-2006), elnöke 2006-tól jelenleg is.
Dr. Sütő László Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) alelnöke (1990-2006), illetve elnöke (2006-2010), majd 2010-től ismét alelnöke volt és jelenleg is az. 2018-tól a szövetség új neve, Kisvárosok Szövetsége (KSZ).
Nemzetközi szerepek
Az elemzett polgármesterek vezette települési önkormányzatoknak is jelentős, elsődlegesen testvér-települési kapcsolatrendszere alakult ki a három évtized során. Ugyanakkor van két olyan polgármester is ebben a körben, akik valamilyen nemzetközi szervezetben képviselték Magyarországot. Az Európai Unió Régiók Bizottságának teljes jogú tagja volt 2006-2014 között dr. Gémesi György (Gödöllő). Szabó Gellért (Szentkirály) az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának képviselője volt 14 éven keresztül.
Érdemes még megemlíteni a veresegyházi Pásztor Bélát, aki a felvidéki gyökereit mindig is fontosnak tartotta, így talán nem véletlen, hogy 2004-től a Magyar - Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság tagja jelenleg is.
2.5. Települési népesség
A 97 érintett település állandó lakosságának a számát a KSH 2020. január 1-i adatai alapján tekintettem át. Száz lakos alatt 8 község található, a legkisebb a Zala megyei Zalaköveskút, amelynek a lakosság száma 30 fő. Ötszáz fő alatt további 45, míg ezer lakos alatt 15 község található. Az ezer és kétezer lakosságszám közötti települések száma 15, köztük Ricse nagyközség (1.842), így a csaknem száz település 84%-a 2 ezer lakosnál nem népesebb.
A kétezertől ötezerig terjedő lakosság kategóriában hat község, egy nagyközség (Berzence 2.443) és három város (Nyírlugos 2.735, Bóly 3.739, és Rácalmás 4.841) található.
Az ötezer lakost meghaladja Jászfényszaru város népessége (5.804)
A választójogi szempontból vízválasztónak tekinthető 10 ezer lakosnál népesebb települések mindegyike városi jogállású. (Tököl 10.506, Marcali 11.380, Veresegyház 19.826, és a legnépesebb Gödöllő 31.956.)
2.6. Területi megoszlás
Talán nem meglepő, hogy a fővárosban egyetlen egy 30 éve funkcióban lévő polgármester sincsen, bár dr. Tóth József a XIII. kerületben 1994-től folyamatosan megnyerte a közvetlen polgármester választást és minden esélye megvan, hogy a ciklus lezárultával ő is a „30-asok klubjának tagja” legyen. Ugyancsak érdemes megemlíteni Geiger Ferenc polgármestert, aki a XXIII. kerület önállóvá válásától, 1994-től 2019-ig – amikor már nem indult - folyamatosan a kerület élén állt.
A megyei jogú városok esetében sincsen érintett, aki nyolc választást megnyert volna folyamatosan, viszont kiemelendő Szita Károly, Kaposvár polgármestere, aki ugyancsak 1994-től napjainkig tölti be a polgármesteri tisztséget Somogy megye székhelyén.
A megyéket áttekintve megállapítható, hogy Békés, Csongrád-Csanád és Tolna megyékben nincsen olyan polgármester, aki 1990-től folyamatosan betölti a tisztséget.
Egy van Fejér (Rácalmás) és egy Jász-Nagykun-Szolnok (Jászfényszaru) megyében, de mindketten városi polgármesterek.
A legtöbb 30 éve szolgáló településvezető Baranya (15), Borsod-Abaúj-Zemplén (13), Somogy (12) és Vas (11) megyében van. Különleges Pest megye, ahol mindhárom érintett polgármester (Gödöllő, Tököl és Veresegyház) városvezető. (Lásd: 1. számú táblázatot a 30 éve polgármesterek megyei megoszlásáról.)
A 174 járásból 59 járásban találunk legalább egy 30 éve funkcióban lévő polgármestert. Legtöbb, négy polgármester is érintett a Kaposvári járásban, míg három-három az Edelényi, a Körmendi, a Mohácsi, a Sellyei, a Szentlőrinci, és a Szombathelyi járásban.
A területi beosztás szempontjából még érdemes lenne egy külön kutatás keretében megvizsgálni, hogy a térség társadalmi-gazdasági állapota milyen módon befolyásolja az újraválasztás, a tartós településvezetés esélyeit.
1. számú táblázatot a 30 éve polgármesterek megyei megoszlásáról.
| Megye | 30 éve polgármesterek száma | Férfi | Nő |
| Baranya | 15 | 13 | 2 |
| Bács-Kiskun | 3 | 2 | 1 |
| Békés | 0 | 0 | 0 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 13 | 12 | 1 |
| Csongrád-Csanád | 0 | 0 | 0 |
| Fejér | 1 | 1 | 0 |
| Győr-Moson-Sopron | 6 | 6 | 0 |
| Hajdú-Bihar | 1 | 0 | 1 |
| Heves | 2 | 1 | 1 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 1 | 0 | 1 |
| Komárom-Esztergom | 2 | 2 | 0 |
| Nógrád | 8 | 7 | 1 |
| Pest | 3 | 3 | 0 |
| Somogy | 12 | 10 | 2 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 9 | 9 | 0 |
| Tolna | 0 | 0 | 0 |
| Vas | 11 | 11 | 0 |
| Veszprém | 4 | 4 | 0 |
| Zala | 6 | 6 | 0 |
| Összesen | 97 | 87 | 10 |
3. Kezdetektől településvezetők
Az 1990-es magyar önkormányzati rendszer kialakulása strukturális értelemben véve sem fejeződött be a szeptember 30-ai választásokkal. 1990 és 2014 között összesen 97 új község jött létre Magyarországon.
Kezdetben az önálló községgé válás, illetve a községegyesítés megszüntetésének feltételrendszere15 is meglehetősen jelképes volt. Így az első ciklusban, annak lezárásával, 1994. december 11-vel összesen 67 új, zömében községi önkormányzat jött létre. Ezt követő két évtizedben még további 30 településsel nőtt az önkormányzatok száma. Az önálló községgé válás feltételei a 2011-es, új önkormányzati törvényben oly mértékben megszigorodtak, hogy gyakorlatilag teljesíthetetlenek16. Ennek következtében csupán egy új községi önkormányzat, a Balatonkenese várostól levált Balatonakarattya jött létre a 2014-es önkormányzati választás napján.
A csaknem száz település polgármestereit áttekintve megállapítható, hogy az új községgé alakítástól folyamatosan, választásról választásra még nyolcan jelenleg is a tisztségükben vannak. Amennyiben arányát tekintve vizsgáljuk a kérdést, megállapítható, hogy az utólagosan önállóvá vált települések esetében (8,2%) lényegesen nagyobb a tartósság, mint az 1990-től funkcióban lévők körében (3,1%).
Az 1990-ben megválasztottakhoz hasonlóan nyolc választáson nyerte el a lakosság bizalmát Lombár Gábor György, aki a Fonyód várostól leváló Balatonfenyvesen 1992. január 1-től tölti be a polgármesteri tisztséget. Mindig függetlenként indult és mindig volt legalább egy ellenjelöltje, viszont 2019-ben egyedül indult a polgármesterségért, így 100%-kal nyert.
Ugyancsak 1992. január 1-től polgármester Fiskál János Eplényben. Csupán kétszer, 2010-ben és 2019-ben volt ellenjelöltje, a többi választást 100%-kal nyerte. Minden alkalommal függetlenként vett részt a választásokon. Legutóbb 66%-os támogatottsággal nyert.
Eplény község jellegzetessége, hogy korábban soha nem volt önálló17, hanem Olaszfalu községhez tartozott. Olaszfalut viszont Zirc várossá nyilvánításával egyidejűleg 1984-től a városhoz csatolták, és Eplényhez képest csak egy évvel később, 1993-tól lett ismét önálló.
Hunyadfalva község polgármestere Vékonyné Házi Eszter 1993. január 1-től, ugyancsak nyolc sikeres választást tudhat maga mögött. Kétszer, 2006-ban és 2014-ben ellenjelölt nélkül folytathatta a polgármesterséget. Valamennyi választást függetlenként nyerte. Legutóbb az ellenjelöltjét 68%-kos támogatottsággal győzte le.
Hunyadfalva Kőtelek község legnépesebb külterületi lakott területeként vált le.
1994. december 11-től polgármestere a Mezőkeresztestől leváló Csincse községnek Lőrinc Imre Attila, így hét sikeres választást tudhat maga mögött. Az első három választáson függetlenként indult, majd 2006-ban Fidesz jelölt volt és 2010-től mindhárom választáson FIDESZ-KDNP színben győzött. Három választáson, 2002-ben, 2010-ben és 2019-ben ellenjelölt nélkül, vagyis 100%-kal győzött.
Ugyancsak hét választást kellett megnyerni Pétfürdő nagyközségben Horváth Éva polgármesternek, hogy folyamatosan a tisztségében maradhasson. Mindegyik alkalommal legalább négyen indultak a választásokon. Több alkalommal pártjelöltek is voltak a vesztesek között. Horváth Éva18 1998-ban a Szövetség Pétfürdőért egyesület színében, majd 2002-től folyamatosan függetlenként nyert, legutóbb négy jelölt közül szerezte meg a legtöbb szavazatot, így 42%-kal nyert.
A történelmi múltú Pétfürdőt 1951-ben Várpalota várossá nyilvánításakor csatolták a városhoz. A jelentős iparral rendelkező település – több évtizedes próbálkozás után - sikeres népszavazást követően 1997. október 1-től nyerte el ismét önállóságát.
Négy sikeres választást tudhat maga mögött a 2006. október 10-től önálló Kerekharaszt községben Szabó Ádám. Az első választáson független, majd 2010-től FIDESZ-KDNP jelöltként indult és nyert. Az első (2006) és az utolsó (2019) választáson ellenjelölt nélkül nyert.
Kerekharaszt 1947-től volt önálló község, majd 1969-től Hatvan városhoz tartozott a 2006-os önállóvá válásig.
Csupán három választást nyert Rinczki Lajos András a Mosonmagyaróvár várostól 2010. október 3-án elszakadó Mosonudvar községben. Az első választáson három jelölt közül nyert, majd a következő két választáson már nem volt ellenjelöltje, így 100%-kát begyűjtötte a szavazatoknak a mindig függetlenként induló polgármester.
A legfiatalabb község Balatonakarattya polgármestere, Matolcsy Gyöngyi mindössze két választáson indult és nyert. Az első választáson két jelölt közül függetlenként, majd legutóbb ugyancsak egy ellenjelölttel szemben FIDESZ-KDNP jelöltként nyert, a szavazatok 51%-val.
Balatonakarattya 2010. október 10-től vált önállóvá, miután levált Balatonkenese városától, amely településnek mindig részét képezte a korábbi fürdőtelepből kialakult település rész.
A rendszerváltozást követően újonnan létrejött önálló önkormányzatok közül, amelynek kezdetektől ugyanaz a polgármestere a legkisebb lakosságszámú települése a 207 lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hunyadfalva község. A legtöbben, 4.716-an a Veszprém megyei Pétfürdő nagyközségben laknak.
A nyolc érintett polgármester közül, talán a legismertebb Lombár Gábor György, Balatonfenyves polgármestere, mivel 2019. decemberétől a Balaton Szövetség19 elnöke.
2. számú kimutatás az 1991-től önállóvá vált és a települést folyamatosan vezető polgármesterek jegyzéke és adatlapja.
- Balatonfenyves 1992. 01. 01. Lombár Gábor György (független)
- Eplény 1992. 01. 01. Fiskál János (független)
- Hunyadfalva 1993. 01. 01. Vékonyné Házi Eszter (független)
- Csincse 1994. 12. 11. Lőrinc Imre Attila (FIDESZ-KDNP)
- Pétfürdő 1997. 10. 01. Horváth Éva (független)
- Kerekharaszt 2006. 10. 01. Szabó Ádám (FIDESZ-KDNP)
- Mosonudvar 2010. 10. 03. Rinczki Lajos András (független)
- Balatonakarattya 2014. 10. 12. Matolcsy Gyöngyi (FIDESZ-KDNP)
4. Harminc éve polgármesterek életútjai és visszaemlékezései, települési adatok
Irodalom
Rendszerváltó önkormányzók 1990-2000 – Szerk. Zongor Gábor és Agg Zoltán - Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda, Veszprém 2001.
A magyar önkormányzatok tizenöt éve 1990-2005 – Felelős szerkesztő : Csikor Ottó – Önkormányzati Oktató Központ Kht. 2005 ISBN 963 218 301 0
A magyar önkormányzatok 25 éve – Visszaemlékezések, adatok és tények a magyar önkormányzatiság történetéből – Szerk. Zongor Gábor – Szerif Kiadó Kft. Budapest, 2015. ISBN 978-963-89710-1-2
Zongor Gábor: Elmélkedés a polgár mesterségről (232-240 o.) – Ünnepi tanulmánykötet a 70 éves Gáspár Mátyás tiszteletére – Szerkesztette és a szöveget gondozta : Tevánné dr. Südi Annamária és Dr. Budai Balázs Benjámin – Acta Publica Kiadó Budapest, 2019
Jubileumi kiadvány – 30 éves az önkormányzati rendszer, az Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 17. száma
A magyar önkormányzatok 30 éve – Tanulmányok, adatok, tények a helyi önkormányzatok három évtizedéből Szerk. dr. Gyergyák Ferenc – Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Budapest, 2020. ISBN 978-963-89710-9-8, ISBN elektronikus 978-615-81647-0-2
Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi igazgatásban (1989-1994) – Szerk. Verebélyi Imre – Dialóg Campus, Budapest, 2020. ISBN 978-963-531-216-0
Veszprém megyei önkormányzati almanach – Tények, adatok, értékelések, elemzések – Szerk. Zongor Gábor, társ szerk. Agg Zoltán – Comitatus Könyvek, Veszprém, 2020. ISBN 978-963-7678-18-9
Pásztor Béla és Szále László: Magam ura, mások szolgája – A polgármesterségről Noran Libro Kiadó – Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Budapest 2021 ISBN 978-963-517-361-7
Zongor Gábor: A kettős képviselet vége – Comitatus 2014. nyár-ősz 11-29. o.
Gyergyák Ferenc: A 2019. évi önkormányzati választások – ÖNkormányzat XXIX. évfolyam- 2019. negyedik negyedév 4-8. o.
Magyarország állandó lakossága 2020. január 1-én
Köszönet
Mindenek előtt köszönet illeti mindazokat, akik az elmúlt harminc esztendőben szerepet vállaltak a magyar önkormányzati rendszerben. Külön köszönet illeti azokat a polgármestereket, akik visszaemlékezésükkel izgalmassá, olvasmányossá és tanulságossá tették a kiadvány tartalmát.
Kiemelt köszönet illeti a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány kuratóriumát, hogy elhatározták, hogy emléket állítanak a harminc éve folyamatosan polgármesterként tevékenykedőknek és megbíztak a könyv írásával és szerkesztésével. Az ötletért és az előkészítő munkáért Dicső László kurátort, Alsómocsolád község polgármesterét, valamint a visszaemlékezések összegyűjtéséért munkatársát Zagyva Gabriellát illeti köszönet. Külön köszönöm prof. Dr. Verebélyi Imre kuratóriumi elnöknek, hogy tartalmi észrevételeivel és javaslataival segítette munkámat, valamint prof. Dr. Balázs István kurátornak, hogy együtt gondolkodott a jubileumi kötet szerkezetének, felépítésének kialakításában.
Köszönöm Móri Gergely iránymutatását, amelynek eredményeként az elektronikus könyv elnyerte megfelelő formáját és megjelenését.
Végezetül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom feleségemnek, dr. Purda Zsuzsánnának, hogy bíztatott, amikor elakadtam a kutató munkában, valamint tartalmi észrevételeivel segítette munkámat.
Zongor Gábor
szerkesztő
Lábjegyzet
-
Forrás: Rendszerváltó önkormányzók 1990-2000 – Szerk. Zongor Gábor és Agg Zoltán - Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda, Veszprém 2001. 22. oldal.
-
Lásd: Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi igazgatásban (1989-1994) – Szerk. Verebélyi Imre – Dialóg Campus, Budapest, 2020. 119. oldal.
-
Jubileumi kiadvány – 30 éves az önkormányzati rendszer, az Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 17. száma 16-18. oldal
-
A magyar önkormányzatok 25 éve – Visszaemlékezések, adatok és tények a magyar önkormányzatiság történetéből – Szerk. Zongor Gábor – Szerif Kiadó Kft. Budapest, 2015.
-
A magyar önkormányzatok 30 éve – Tanulmányok, adatok, tények a helyi önkormányzatok három évtizedéből Szerk. dr. Gyergyák Ferenc – Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Budapest, 2020.
-
Bite Gyula (Kisasszonyfa), Jakab Gézáné (Hegyszentmárton), Kónya László (Tikos), Kovács Zoltán (Berzence), Krajnyák Dénes (Tornaszentandrás), Krenner Róbert (Csempeszkopács), Mecseki János (Kercseliget), Nemes Kálmán (Kerkafalva), Petri István Kálmán (Rápolt), Szabó József (Vasszilvágy), Székely Jenő (Becskeháza), Szabó Zsolt (Ordas), Troszt József (Görcsönydoboka) és Vajmi Ferenc (Ortaháza).
-
https://g7.hu/kozelet/20190426/politikailag-tobbnyire-ferfiak-szakmailag-viszont-inkabb-nok-vezetik-a-magyar-onkormanyzatokat/
-
Aller Imre Kónyban 1990. március 1-étől, míg Hoffman Pál Tökölön 1990. január 22-től volt tanácselnök.
-
Molnár Tibor Taktakenéz 1989-es sikeres önálló tanáccsá alakulásakor lett tanácselnök.
-
Pálfi Mihályné Dunatetétlen községben 1988-ban elöljáró lett, majd az önállóvá válással 1990-ben tanácselnökké választották.
-
Lásd: https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok-2019
-
Lásd: Mötv. 98-99. §-ait az önálló község alakítására vonatkozó szabályozásról.
-
Lásd Fiskál János visszaemlékezését. Veszprém megyei önkormányzati almanach – Tények, adatok, értékelések, elemzések – Szerk. Zongor Gábor, társ szerk. Agg Zoltán – Comitatus Könyvek, Veszprém, 2020. 173-176. oldal
-
Lásd Horváth Éva visszaemlékezését. Veszprém megyei önkormányzati almanach – Tények, adatok, értékelések, elemzések – Szerk. Zongor Gábor, társ szerk. Agg Zoltán – Comitatus Könyvek, Veszprém, 2020. 176-177. oldal