2018. május 14 és 16 között a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány önkormányzati szakemberekből, polgármesterekből, jegyzőkből álló küldöttsége háromnapos tanulmányúton járt Ausztriában az osztrák községi rendszer és önkormányzati tapasztalatok megismerése érdekében. Az alábbiakban az ez alaklommal folytatott megbeszéléseken elhangzottak lényegét igyekszünk összefoglalni.
2018. május 14-én a tanulmányút első előadását az osztrák községi rendszerről, annak kihívásairól dr. Walter Leiss, az Osztrák Községszövetség főtitkára tartotta.
Az osztrák önkormányzati rendszerről elmondta, hogy 9 szövetségi tartomány van (Bécs egyszerre település, illetve tartomány). Az Osztrák Községszövetség a 2098 községnek 99%-át képviseli, ezek alkotják az osztrák népesség 70%-át. Az Osztrák Községszövetség elnöke Alfred Riedl, Grafenwörth polgármestere, központjuk Bécsben van 13 munkatárssal, emellett 1 fő dolgozik a brüsszeli képviseletükben.
Érdekesség, hogy a felaprózódott a település struktúra miatt az elmúlt években voltak önkormányzat összevonások. Ez nagyon nehézkes folyamatnak bizonyult, mert sokszor ellenállásba ütközött. Az Osztrák Községszövetség az önkéntes egyesülést támogatja, és kritikával illették az összeolvadás egyéb formáit. Az önkormányzatok összevonása európai trend, aminek hatékonysági és gazdaságossági okai vannak. A gyakorlat azonban nem mindig azt igazolja, hogy e lépés célravezető lenne.
Ausztriában az a tendencia, hogy vidékről a városokba költöznek az emberek. Bécs és környéke illetve a tartományi városok agglomerációja egyre sűrűbb népességgel bír. A 2098 önkormányzatból csak 8 településen laknak többen 50 ezernél. A települések 88%-ban nem éri el a lakosok száma az 5 ezer főt, ezek Ausztria lakosságának a felét teszik ki. A kis települések jelentőségét mutatja, hogy 52%-a az osztrákoknak olyan településen él, ahol nem éri el a lakosságszám a 10 ezer lakost.
A megoldandó ügyek felsorolásakor első helyre került a gyermeknevelés, család és munka összeegyeztetése, bölcsődék ügye, illetve az óvodák - két és fél éves kortól hat éves korig – biztosítása. Problémaként jelentkezik az óvónők egyetemi képzése, ami jelentős terhet ró az önkormányzatokra és álláspontjuk szerint nem feltétlenül szükséges.
Ugyancsak nehézség, hogy az önkormányzatok számára, hogy a szövetségi szintről gyakran érkeznek feladatok finanszírozás nélkül.
További téma a vidéki térség számára a mobilitás: bezárnak a kisebb élelmiszer üzletek, nagy kereskedőházak létesülnek a központokban és az emberek ott vásárolnak. Kevés a beavatkozás a folyamatok irányítására. A közlekedésben pedig nincs elég ösztönző arra, hogy az emberek a tömegközlekedést válasszák inkább. Hasonló a helyzet az orvosi ellátással: a vidéki orvosok 30-40%-a nyugdíjba fog menni a közeljövőben és a fiatalok nem mennek vidékre dolgozni. A kórházban viszont nem kell éjjel nappal rendelkezésre állniuk, ezért a fiatalok a háziorvosi praxisok helyett szívesebben mennek oda dolgozni.
A gondozási és ápolási feladatok ellátása is fontos feladat számukra. Ezeket az intézményeket tették a legolcsóbbá, miközben a legdrágább fenntartani őket. A rászoruló időseknek 20%-a otthonápolásban van a többiek intézményben. Arról tárgyalnak a szövetségi állammal, hogyan lehetne elosztani a költséget a gondozóházak fenntartására. A 80 év fölötti emberek száma 2018-2050 között megháromszorozódik, Ausztriában eléri a 3 milliót.
A polgármester úr elmondta, hogy a 2850 lakosú Purbachban nagyon sokfajta munkát végeznek, így például éppen egy digitalizációs projekt folyik: olyan kataszter-rendszert építenek ki, ami minden egyes aknát feltérképez és vizsgálja a csatornák állapotát. Településközi együttműködésben dolgoznak a szomszédos településekkel: Schützen am Gebirge, Jois és Donnerskirchen részvételével az útfenntartás és építési projektekre pályáznak együtt a méretgazdálkodás okán. 2018 óta anyakönyvi társulás működik a megye 21 településének részvételével. A turizmus területén működik egy regionális együttműködés: 5 település vesz benne részt a Fertő-tó környékén. Közösen értékesítik a programokat, szálláshelyeket. Donnerskirchennel cél a Fertő-tó nyugati partjának természetvédelmi területté nyilvánítása és a gyerekgondozásban intenzíven együttműködnek a bölcsőde fenntartásban a szomszéd településsel, illetve részt vesznek az óvodájuk fenntartásában és működtetésében.
Purbachban egy óvoda van 4 csoporttal, 100 gyermekkel; egy általános iskola, egy középiskola, valamint egy napközi otthon is. Nyáron is biztosítanak napközit a helyi dolgozó szülők gyermekeinek. Az idősek ellátásában egy otthon van Purbachban a Burgenland segélyszolgálattal együtt működtetik: ez igazából egy ápoló otthon, ahol 95%-a a lakóknak ápolásra szorul.
A legnagyobb szociális projekt a településbusz. Idősek számára biztosítják, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy autót vezessenek. Úgy működik, mint egy taxi. Oda viszi az időseket, ahova azok menni szeretnének. Van egy kedvezményes sávos térítési díjazás a szolgáltatásban, 75 € egy féléves bérlet és 150 € az éves bérlet.
Ingyenes wifi van a házban és a szabad strandon is. Szlovák önkormányzattal és a szomszéd településsel együtt közös Interreg projektet hajtanak végre, amelynek célja a magas színvonalú fertő-tavi szolgáltatások biztosítása.
Eisenstadt 1648-ban királyi szabad város lett, amely rangot pénzzel és borral vásároltak meg. Akkoriban ez egy fontos dolog volt a város fejlődésében, mert bizonyos előjogokkal járt. Ez az előzménye, hogy Eisenstadt ma önálló tartományi jogú város. Az osztrák alkotmány értelmében 20 ezer lakos kell a városi rang viseléséhez. Összesen 15 ilyen város van Ausztriában. Egy pár ezek közül történelmi okokból: Kismarton, Ruszt, ami érdekes, mivel 2000 lakosa van összesen.
A létesítményeket folyamatosan fel kell újítani és tisztítani kell, amellett nagyon előnyös áron dolgoznak. A lakosok fizetnek a szolgáltatásért és folyamatosan növelni kell a fejlesztéseket.
Thomas Steiner polgármester úr néhány adatot sorolt fel Eisenstadtról:
Ez az önálló tartományi rang azt jelenti, hogy több feladatot kell teljesíteni, mint másoknak. Kerületi igazgatási hatóságként működnek, különböző jogi aktussal: iparűzési jog, természetvédelem, szociális jog. Csomó olyan joganyag, amit a tartományi szint lát el. 1921 óta, amióta Burgenlandot Ausztriához csatolták, rendelkeznek ezzel a státusszal. Az 1920-as burgenlandi törvény tartalmazta volna, hogy Sopron a tartományi város, de másképp alakult és 1925-ig tartott a keresés, döntöttek Eisenstadt mellett. Ezzel indult egy nagyon pozitív fejlődés: jöttek az üzemek, kereskedők. Rövid idő alatt megduplázódott a lakosságszám, mára 15 ezer lakosú, gazdaságilag is erős kisvárossá vált.
17 ezer munkahely van a városban, ami megalapozza a gazdasági erejét. Vásárlóerő, átlagjövedelem, képzettség szerint a legjobb három helyen végeznek az országos adatok összehasonlításában. 25% a felsőfokú végzettségűek száma a településen. Nagyon közel van Bécs, Pozsony Sopron ezért ez a város növekszik. Sopron a testvérvárosuk.
Az elmúlt években nagyon fontos volt a gyermekellátás és iskola. Olyan helyzet alakult ki, hogy rendelkeznek minden ilyen oktatási intézménnyel, és ez azt jelenti, hogy napi 8 ezer gyereket látnak el. Ezáltal és a sok munkahelynek köszönhetően a városban naponta 35 ezer ember tartózkodik, ami kihívás a számukra.
Minden gyermeknek egész napos ellátást biztosítanak, aminek a következménye, hogy a városban a legtöbben ezen a területen dolgoznak. Több, mint 1/3-a az embereknek a gyermekellátásban dolgozik. A város felelősségébe tartozik az épületek fenntartása és a személyzet biztosítása is. Nagy téma náluk a közlekedés. Saját városi autóbusz rendszert hoztak létre 1,5 évvel ezelőtt, amivel kb. 1000 fő utazik naponta. Van egy city taxi és 2,5 € lehet közlekedni a városon belül.
A szabadidő eltöltésére is sok a lehetőség. Sok pénzt, kb. 10 millió €-t ruháztak be erre a célra. Atlétikai központot adnak át nemsokára 3-4millió €-ba került a teljes beruházás.
A városfejlesztés is fontos, különösen a belváros fejlesztése. A sok bevásárlóközpont a város szélén terhet ró a belvárosra. 2012 óta intenzíven bevonják a lakosságot az önkormányzat döntéseibe. Van egy városfejlesztési tervük, nagyon erős állampolgári részvétellel. 1000 aktív lakos vesz részt ebben a munkában és tulajdonképpen a legfontosabb politikai alapelveket határozták meg benne 2030-ig.
Burgenlandban a települések nagyon intenzíven működnek együtt, sok regionális szövetséget hoztak létre, társulásokat. Pl. hulladékgazdálkodásban, 171 település dolgozik együtt. Van egy vízügyi társulásuk, vannak kisebb társulások, ide tartozik az állampolgársági szövetség is. Eisenstadtban a kerület összes polgára számára regionális együttműködésben nyújtanak anyakönyvi szolgáltatásokat. Sok turisztikai együttműködésük is van: a város tíz másik kisebb településsel hozott létre egy turisztikai társulást.
Pandorfban a polgármester úr elmondta, hogy 50 különböző nemzetiség él ebben a faluban. Pandorf 5000 fős település 4000 munkahellyel, ami nem tipikus. Nagyon fiatal település, sok gyerekkel. Különlegessé teszi a települést az ipari terület, ami az utóbbi 25 évben alakult ki ez. Ez részben tervezett alakult ki, részben szerencse volt. A vasfüggöny lebontása után várható volt, hogy a Bécs, Pozsony, Budapest tengely kedvező helyszín az ipari és kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére. A tartomány támogatásával sikerült a közművesítés, üzemek telepedtek meg, és létrejött a magyarok számára is jól ismert kereskedelmi létesítmény.
Nagyon gyorsan növekszik a település. Az óvodák kicsik: három évvel ezelőtt már a harmadik óvodát nyitották, 5 csoportot terveztek és 4 már tele van. 2-3 év múlva a negyediket kell építeni és az iskolát is bővíteni kell. Bővültek az utak, csatornák, a világítás. Egy évvel ezelőtt készült el az új községháza. Majdnem 100 munkatársa van a községnek, a legtöbben az intézményekben dolgoznak, sokan a településüzemeltetésben tevékenykednek.
Parndorf nem gazdag. Nincs malacperselyük, abból beruháznak, amely pénzt beszednek. Aki Parndorfba költözik, épít egy házat, rögtön minden infrastruktúrát szeretne. Sokan a városvezetésben is azon a véleményen vannak, hogy lassabban kellene növekedni. Húztak egy határt maximum 6-7 ezer lakosnál, ennél nem szeretnének nagyobb települést.