Szerzők: Kolin-Sabján Katalin és Kolin Péter
A tőkevonzás képessége egy település esetén nem csupán a befektetők településre csábítását jelenti, hanem a településben rejlő potenciált a fejlődésre, vagyis a gazdasági és társadalmi fejlődésre való képességet is magában foglalja, tekintve, hogy egy település tőkevonzó képessége szoros összefüggést mutat a település élhetőségével, gazdasági teljesítményével, versenyképességével, lakosai jólétével.
A kiadvány célja annak körbejárása elméleti síkon és gyakorlati példákkal, hogy az eltérő esélyű településeknek a gazdasági versenyben milyen lehetőségei vannak a gazdasági fejlődésre, a tőke vonzásra, és feltárja ennek egy eszközrendszerét, a településmarketinget. A települések földrajzi elhelyezkedése, természeti adottsága, belső erőforrása, ismertsége és az adott településvezetés képességén kívül még sok más tényező befolyásolja a feléjük irányuló befektetési kedvet. Ezeket feltérképezve vizsgálják a szerzők az önkormányzatok lehetőségeit.
TovábbÍrta és szerkesztette: Zongor Gábor
Az 1990-ben alapított Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány (DHKFA) 2020-ban kezdeményezte, hogy összegyűjti és közzéteszi mindazon polgármesterek életútját és visszaemlékezését, akik a rendszerváltozás óta folyamatosan, azaz harminc esztendeje vezetik folyamatosan a településüket.
A 97 érintett polgármester közül 42 juttatta el életútjának és/vagy visszatekintésének leírását a DHKFA alapítványhoz. Az írások 2020 nyarán keletkeztek, így a szövegbeli egyes időbeli utalásoknál ezt a tényt szükséges figyelembe venni. Mivel a három évtizedet átfogó időkorlátot nem léphettük át, így a könyv nem tartalmazza azokat a fejlesztéseket, eseményeket, amelyek 2020. szeptember 30-át követően történtek.
A kiadvány megjelenését a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.
TovábbA Comitatus Társadalomkutató Egyesület gondozásában - a magyar önkormányzati rendszer 30 éves évfordulója alkalmából - megjelent a „Veszprém megyei önkormányzati almanach 1990-2020” című könyv (továbbiakban: Almanach).
Az Almanach bemutatja Veszprém megye területi és igazgatási beosztásának változásait, beleértve az új községgé, illetve várossá nyilvánításokat, a megye elhagyásokat, a kistérségi beosztásokat és a járási közigazgatási rendszert, továbbá a jegyzői kart.
Az Almanach fő részét képezi az az adattár, amely a településeket betűrendben mutatja be néhány jellemző adattal, így képet alkothatunk a település népességének, az épített lakások számának változásáról, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alakulásáról, valamint a legutóbb publikált település-fejlettségi pontszámról, az adott település országos sorrendben elfoglalt helyéről. Az adattár tartalmazza a jelenlegi 217 Veszprém megyei település polgármesterének a nevét választásról választásra (az időközi választásokra is tekintettel).
Külön fejezet tartalmazza a Megyei Önkormányzat tisztségviselőit, a képviselőkkel együtt, ciklusonkénti bontásban.
A visszaemlékezések fejezetben olvashatók a kezdetektől polgármesteri tisztséget betöltők, valamint azoknak a jelenlegi, illetve volt polgármestereknek a visszaemlékezései, akik a településvezetői funkciójukkal egyidejűleg parlamenti képviselők is voltak.
A kötet „tanulmányok” fejezetében rövid összegző elemzések olvashatóak az elmúlt időszak önkormányzati választásainak (1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019) települési (Oláh Miklós: Autonómia, ambíció, alkalmasság, avagy kik irányítják közügyeinket helyben?) és megyei (Agg Zoltán: A Veszprém megyei közgyűlés összetételének változása 1990-2019) eredményeiről, jellemzőiről és sajátosságairól, valamint a megye településeinek fejlettségéről (Soós Lőrinc: Helyzetkép a megye településhálózatáról), és gazdasági erősorrendjéről (Igari András: Veszprém megye településeinek gazdasági ereje). A tanulmányok sorát az Almanach szakmai lektora, Hudi József írása (Önkormányzatiság, államhatalom, globalizáció a változó időben) zárja.
A kötetet táblázatok és térkép mellékletek egészítik ki, segítve az adatok áttekinthetőségét. Az Almanach borító grafika és a belső illusztráció Zongor Roni munkája, míg a műszaki szerkesztő, a korábbi Comitatus könyvekhez hasonlóan, Csalagovits István. A kötet szerkesztője Zongor Gábor.
Az Almanach lehetőséget nyújt a társadalomkutatók, egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára, hogy akár a megye egészére, az egyes településekre, vagy a járásokra, kistérségekre fókuszálva tovább kutassanak a közelmúlt és a jelen önkormányzatiságában/önkormányzatiságáról. A könyvet ajánljuk más megyék számára is, hogy dolgozzák fel az önkormányzati rendszer elmúlt időszakának történéseit, jellemzőit.
A könyv nyomtatott formában történő megjelenését a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.
TovábbA rendszerváltozás 30. évfordulóján A Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989–1994) című tanulmánykötet publikálása megtörtént, az elektronikus változat a Közszolgálati Tudásportálon érhető el.
A szerzők a szakmai tapasztalataikra, a vonatkozó irodalomra, a jogszabályokra és más dokumentumokra alapozva dolgozták fel a vizsgált időszak belügyi-igazgatási folyamatait, fejlesztési, működési kérdéseit, továbbá ezek hazai történeti, valamint nemzetközi összefüggéseit. A könyv vizsgálja a minisztériumi külső és belső igazgatás nagyobb alrendszereit. A szerzők bemutatják a közpolitikusokat és a közérdeket szolgáló szakmai tevékenységük főbb típusait.
A kormányzati közpolitikusok – a történelmi jelentőségű kihívások korszakában – biztosították a minisztériumi szakemberek stabilitását, jól felhasználták a köztisztviselők relatív önállóságában és szakmai (nem pártpolitikai) lojalitásában rejlő előnyöket. Az akkori ellenzék, illetve az ellenzéki szakértők – nem ritkán túlozva – a vizsgált időszak hiányosságait hangsúlyozták, és nem, vagy alig tettek említést azokról az előnyökről, amelyek három évtizeddel később jóval jelentősebbnek bizonyultak. A szerzők szakmai oldalról kívánták elősegíteni az értékelések egyensúlyát.
A szerzők reménye szerint a könyv hozzájárul az érdeklődők, a vonatkozó témakörökkel foglalkozó szakemberek, az oktatók és a hallgatók ismereteinek bővítéséhez.
TovábbA KÖFOP-2 1.2 - VEKOP – 15. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat – fejlesztés.” Kutatási Program keretében 2018-ban elkészült az „ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS, SZABÁLYOZÁS ÉS DEREGULÁCIÓ (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása) című összeállítás, amely mintegy tíz szerzői ív terjedelemben kísérletet tett arra, hogy bemutassa a helyi önkormányzati rendeletalkotás környezetét, jogi hátterét, a helyi jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások típusait, a rendeletalkotási eljárási rendjét, valamint (de lege ferenda igénnyel) a dereguláció lehetséges útjait, módozatait.
A jogi háttér felrajzolása az Alaptörvény tárgyat érintő rendelkezéseinek értékelésével kezdődött, folytatódott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény (Jat.) szabályainak „tükörkénti” bemutatásával, majd a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseinek a felidézésével. Nemkülönben fontos helyt kapott az „alapozó” fejezetek sorában a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) is, amely már konkrét rendelkezései kapcsán „közelített” rá a helyi jogszabályalkotás tárgyköreire.
E vizsgálat végzése során világosan kirajzolódott számos olyan problémaforrás, amelyek nyilvánvalóan és bizonyíthatóan terhelték és terhelik az önkormányzatok helyi jogszabályalkotási gyakorlatát, alkalmasint annak kifejezett akadályát is jelentették. Ezek sorában messze kiemelkedtek a felhatalmazások kapcsán előbukkanó dilemmák, éspedig több dimenzióban is. Ezek bemutatására azonban a hivatkozott 2018-as összefoglalóban nem kerülhetett sor, lévén, hogy arra annak a műnek sem a rendeltetése, sem pedig a terjedelme nem teremtett módot. Ezt a hiányt ez a mostani összeállítás hivatott pótolni, s teszi ezt úgy, hogy ezen kívül még más komponenseket is bevon az elemzései körébe. Az összefoglaló „kutatási zárójelentés” 22 fejezetben mintegy 500 önkormányzati rendelet-tárgyat elemez, egyiket szűkszavúbban, másikat bővebben. Gyakorlatilag a mai teljes hatályos helyi önkormányzati rendeletanyagot átfogja, elemzi és értékeli, s teszi ezt úgy, hogy mindegyik fejezet „bevezetőjeként” az adott fejezet legjellemzőbb ismérveit bemutatja azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet mind az elkerülendő, mind pedig a követendő tendenciákra.
A munka szerkezete jól áttekinthető, az egyes jogszabályokat ágazatonként vizsgálja. A rendeletalkotási gyakorlat áttekintése is egységes szerkezeti kereteket követ, azt következetesen viszi végig, így jól összehasonlíthatók az ágazatok közötti különbségek is, s jól nyilvánvalóvá válnak, hogy a helyi szabályozásban – gyakran a központi jogalkotás bizonytalansága miatt – milyen kihívások és pontatlanságok (gyakran súlyos törvénysértések) jelentek meg.
A kiadvány nyomtatott formában történő megjelenését a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.
1.) A COVID-19 hatása a helyi és regionális pénzügyekre
2.) Hogyan keltik életre a helyi és regionális önkormányzati szövetségek a fenntartható fejlődési célokat (SDG)
3.) Európa 2030 - a helyi vezetők felszólalnak
A kiadványok tartalmának aktualitása és fontossága miatt és attól a céltól vezérelve, hogy a magyar helyi önkormányzatok minél szélesebb körben megismerhessék a dokumentumokat, alapítványunk elkészíttette azok magyar nyelvre történő fordításait.
A honlapon történő publikáláshoz a hozzájárulást megkértük az Európai Települések és Régiók Tanácsa vezetésétől, amíg még ez nem érkezik meg, addig az anyagoknak a honlapunkon történő közzétételére sem kerülhet egyelőre sor.
Egyedi írásbeli kérelem igény alapján, zártkörű felhasználásra, az anyagok magyar nyelvű fordításait rendelkezésre bocsátjuk.
Az igényeket az alapítvány e-mail címére várjuk: imre.verebelyi@bm.gov.hu
Ez a munka az elmúlt tíz esztendőben megjelent szakirodalmak bibliográfiai adatainak közzétételével (lehetőség szerint annotáltva), valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája előtt és bevezetése után született döntések (határozatok és vélemények) jegyzékének közzétételével indult meg. A bibliográfia a helyi önkormányzatiság jelentősebb válogatott hazai szakirodalmát tartalmazza annotált módon a 2018-2020. év vonatkozásában. Megtudhatjuk, hogy az adott témáról többek között milyen könyvek, cikkek, tanulmányok jelentek meg.
A bibliográfiát összeállította és annotálta: Dr. Koi Gyula PhD. tudományos munkatárs (ELKH TK Jogtudományi Intézet).
A kiadvány elektronikus formában történő megjelenését a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.
TovábbA kutatás során Kecső Gábor szerzőtársával, Tombor Csabával arra vállalkozott, hogy a kapcsolódó felsőbírósági gyakorlat elemzésén keresztül feldolgozza a helyi adók magyar rendszerének néhány fogós kérdését a kiemelkedő jelentőséggel bíró kúriai határozatok elemzése útján. A szerzők külföldre (a „visegrádi” államokra, valamint a német és az angol szabályozásra) is kitekintettek.
A kiadvány nyomtatott formában történő megjelenését a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.
A kiadvány elektronikus változata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet kiadásában a Tudásportálon jelent meg (https://tudasportal.uni-nke.hu).
TovábbA tanulmány az önkormányzatiság európai standardjait tartalmazó nemzetközi egyezmény érvényesülésének tagállami monitoringja során felmerült értelmezési kérdéseket, problémákat mutatja be elsősorban az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által működtetett monitoring mechanizmus alapján, a Független Szakértői Bizottság gyakorlatán keresztül.
A szerző egyetemi tanár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékén, valamint tudományos tanácsadó a Jogtudományi Intézetben.
A tanulmány megjelenését a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.
TovábbAz információk automatizált hasznosításának hívószava a kormányzatban az okos kormányzás, míg az önkormányzásban az okos önkormányzás, vagy köznapi nevén smart city. A smart city mai interpretálásában olyan integrált és gazdaságilag fenntartható településfejlesztés, ahol a hagyományos fejlesztési elemek mellett az infokommunikációs megoldások és az aktív közösségi részvétel dominál úgy, hogy e fejlesztések során a fenntartható fejlődés (takarékos erőforrás-gazdálkodás), a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása mellett érvényesüljön, egy magas(abb) életminőséget célozva. Az okos városok tartalmának és elvárás-halmazának kutatása nem új keletű, azonban a városvezetés szervezetrendszerének „smart”-osítása hazánkban kiaknázatlan kutatási terület. Azaz nem csupán a város külső kapcsolódásait, infrastruktúráját kell kutatni és fejleszteni, hanem annak központi elemét, a városvezetés, városirányítás önkormányzati feladat-ellátásának infrastruktúráját. Ezt célozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Önkormányzati Kutatóintézetében KÖFOP-2.1.2-VEKOP-16-2016-00001 projektszámon futó „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt 6. alprojektje. Ennek egyik alprogramja a „Feladatrendszerek és közszolgáltatások alprogram”, mely 2017 ősze és 2018 ősze között vizsgálta egyrészt az önként vállalt önkormányzati feladattípusokat, azok vállalási jellemzőit, tartalmát és feltételrendszerét, másrészt e-önkormányzati eszközök néhány kiemelt alkalmazási területét. Tette ezt azzal a céllal, hogy az okos városok eddig tárgyalt tartalmát bővítse, kifejezetten az okos hivatali működés érdekében. Jelen kötet e kutatások gyakorlat-orientált eredményeinek gyűjteménye.
A kiadvány nyomtatott formában történő megjelenését a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.
TovábbMegjelent a Kényszerpályák és lehetőségek: A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói a 2010-es években című tanulmánykötet.
A kiadvány célja, hogy a "2010 utáni kormányváltás óta eltelt időszak községi közpolitikai, közigazgatási jelenségeinek és történéseinek legfontosabb elemeit ismertesse, értékelje. Ezért is kapta a tanulmánykötet a „Kényszerpályák és lehetőségek – A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói napjainkban” összefoglaló címet.
TovábbMegjelent a Recens angol és francia nyelvű helyi önkormányzati tárgyú forrásművek tartalmiságának annotatív ismertetése című munka.
Az írás célja, hogy a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány által lefordíttatott angol és francia nyelvű, a helyi közigazgatás átalakítását érintő írásokat közelebb hozza az annotálás, azaz az összefoglaló révén.
TovábbSzemelvények a szabálysértési jog hazai kodifikációja köréből.
A tanulmány a szabálysértési jog rendszerváltás óta eltelt három évtizedének legfontosabb szabályozási kérdéseit és útjait mutatja be, amelyek elvezettek egyrészt a közigazgatási büntetőbíráskodás, ha nem is teljes kivezetéséhez, de klasszikus értelemben történő megszűnéséhez, miközben a jogintézmény egyes elemei más típusú közigazgatási szankcióként élnek tovább és mentik át a közigazgatási büntetőjog intézményét az önkormányzati igazgatási szankciókba.
TovábbMegjelent “A helyi önkormányzás válogatott bibliográfiája (2008-2017)”, valamint “Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok által hozott döntések tematikus és kronologikus listája (1957-1990)” című kiadvány.
A kiadvány letölthető a honlapról.
TovábbA Comitatus Önkormányzati Szemle nem „csupán” tudományos folyóirat, hanem egy több mint negyedszázada működő szellemi műhely is. A Comitatus Önkormányzati szemlét a folyóirat nevét viselő Comitatus Társadalomkutató Egyesület alapította, és az első számot 1991 júliusában a Veszprém Megyei Önkormányzat Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Irodája adta ki. A folyóirat kezdetektől vállaltan a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) a folyóirata volt, egészen 2012 év végéig. A folyóirat alapító szerkesztőbizottsági elnöke: Zongor Gábor, felelős kiadó és szerkesztő:Agg Zoltán, alapító szerkesztők: Oláh Miklós és Hudi József. Alapító szerkesztőbizottsági tagok prof Mandel Miklós, prof Nemes Nagy József, prof Pálné Kovács Ilona (2013-tól az MTA levelező tagja) és ide sorolható a fél évvel később csatlakozó prof Szilágyi István. 2013-tól a lap már nem a területi önkormányzati szövetség, hanem a Comitatus Társadalomkutató Egyesület tudományos folyóirata. Így ma Magyarországon a Comitatus az egyetlen, közhatalmi szervezetektől és önkormányzati szövetségektől független, vidéken szerkesztett országos önkormányzati szaklap. A több mint negyedszázad alatt 225 lapszám jelent meg és a szakmai-tudományos tanulmányok mellett, mindig helyt adott, az önkormányzatok vezetőinek és munkatársainak publikációi számára is. Szerzőink között egyetemi oktatók, tudományosan minősített kutatók is szerepelnek. A több mint negyedszázad alatt 225 lapszám jelent meg és a szakmai-tudományos tanulmányok mellett, mindig helyt adott, az önkormányzatok vezetőinek és munkatársainak publikációi számára is. Szerzőink között egyetemi oktatók, tudományosan minősített kutatók is szerepelnek. A lap a megyei indíttatása mellett mindig is felvállalta az országos önkormányzati ügyek megvitatását, a területi együttműködések, a regionalizmus, a térségfejlesztés és térségi kapcsolatok ügyét. A Comitatus kezdetben havonta (évi egy-két összevont számmal), majd 2012-ben kéthavonta, míg az utóbbi években félévente-negyedévente, összevont és különszámok formájában jelent meg, figyelemmel a rendelkezésre álló, egyre szűkülő anyagi forrásokra. 2017-ben sikerült négy alkalommal megjelenni, hála a támogatóknak. A folyóirat nyomtatott formában eljut az egyetemekre, könyvtárakba, a folyóiratot támogató önkormányzatokhoz. Az utóbbi számok fellelhetők az interneten az mrtt.hu honlapon.
TovábbA Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány kiadásában megjelent könyv PDF formátumban.
TovábbKuratóriumunk tagja, Prof. Dr. Balázs István 2017. december 18-án Párizsban, a Sorbonne Egyetem Jogi Karán részt vett néhai Gérard Marcou professzor, a Helyi Önkormányzati Autonómia Európai Kutatócsoportjának (GRALE) 2016-ban elhunyt vezetője tiszteletére és emlékére készült tanulmánykötet (Mélange Marcou) megjelenésére tartott ünnepélyen.
TovábbA jó helyi önkormányzati hazai gyakorlatok gyűjtésének és pályáztatásának rendszerét megújító fejlesztési irányok felvázolása
Európa Tanács, Strasbourg, 2015 április
A kiadvány az Európa Tanács Szakértői Központja a Helyi Önkormányzati Reformokért és az Európa Tanács szakértőinek - John Jackson, Cezary Trutkowski és Irfhan Mururajani - együttműködésével készült.
Tovább